MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap az E.ON magyarországi érdekeltségeinek lehetséges állami megvásárlásáról írt pénteken, a Die Welt című konzervatív lap pedig a kormány gazdaságpolitikájáról közölt elemzést internetes kiadásában.
A FAZ Magyarország az E.ON érdekeltségei felé kacsintgat címmel közölt beszámolójában a szerző, Michaela Seiser azt írta, hogy Orbán Viktor ismét állami ellenőrzés alá kíván vonni fontos gazdasági ágazatokat. Szerinte a magyar miniszterelnök e törekvése miatt konfliktusba került az EU-val, és "kétséges", hogy a GDP négyötödét kitevő "adóssághegyet" tekintve miként lehet finanszírozni az "újraállamosítást".
A Die Welt Boris Kálnoky Példakép-e Magyarország Görögország számára? című elemzését közölte internetes kiadásában. A szerző kifejtette: Görögország és Magyarország hasonló problémákkal küzd, de a magyar kormány az athéni vezetéssel szemben nem a privatizációval és az állami szektor csökkentésével próbálja orvosolni a bajokat, hanem kiterjeszti az állami szektort és visszavásárol stratégiai fontosságú cégeket, amelyeket a rendszerváltáskor magánkézbe adtak.
Hozzátette, Orbán Viktor gazdaságpolitikáját Nyugaton a kiszámíthatatlanság miatt bírálják, pedig "valójában rafinált" ez a politika. A cél az állam szerepének erősítése, az eszköz viszont nem a kisajátítás, a kormány ehelyett inkább annyira megnehezíti egyes külföldi konszernek helyzetét, hogy azok hajlandók legyenek megválni magyarországi érdekeltségeiktől.
Megjegyezte: Magyarországon "nem új kommunizmus formálódik, hanem egy új etatizmus", amely meghatározza, hogy hol lehet szerepe a magánvállalatoknak, és mely területeken kell állami "kézben tartani a gyeplőt".
Úgy tűnik, hogy a válságkezelés magyar modellje ellentétes a brüsszeli recepttel, ez pedig konfliktusokat okoz az EU-val, ugyanakkor "van, ami a magyar modell mellett szól" – tette hozzá Kálnoky, megjegyezve, hogy a rendszerváltás idején tömegesen munkanélkülivé lett romák problémája annyira feszítővé vált, hogy "gyors megoldást kell találni, a szabad piac azonban nem szolgál megoldással".
A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap pénteki száma szerint a magyar kormány nagy sikere, hogy fennmaradt "a brüsszeli (és bizonyos mértékben washingtoni) ágyúk állandó kereszttüzében", miközben "Moszkvával (is) komplikált játszmát folytatott".
A lap dicséri a magyarokat, hogy nem foglalkoznak a kívülállók véleményével és nem minősítik le saját nemzetüket, amikor a nagy nyugat-európai nemzetekkel vetik össze. Véleménye szerint a magyarok többsége számára "nem egyértelmű a nyugati elitek joga az egyetlen helyes út megválasztásához" és az eltérő haladási irány megválasztását sem tartják kompromittálónak, illetve végzetesnek.
A lengyel lap hangsúlyozza, hogy a magyar kormány célja egyebek között a demokratikus tartalmak visszaállítása a politikában, ezért "a nyugati elitekkel folytatott konfliktusban minden demokratának, jobboldaliságának, illetve baloldaliságának mértékétől függetlenül" Orbán Viktor miniszterelnök sikerének kellene drukkolnia. Kiemeli, hogy az Európai Unió gyengülésének fényében a magyarok az értékről folytatott alapvető vitában akár győzhetnek is.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8 ezermilliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Politikai üggyé vált az Európai Bíróság tavaszi döntése egy devizás lízingszerződésről. Még nem tudni, az adósok mekkora köre járhat ezzel jól.