Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Jobbik még májusban kezdeményezte a "Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító" országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását; ezt a többi ellenzéki párt képviselője is támogatta aláírásával.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége - az MSZP-s képviselők által kezdeményezett, földpályázatokat vizsgáló bizottság elutasításához hasonlóan - ezúttal is az országgyűlési törvény által támasztott feltétekre hivatkozva nem szavazta meg a tárgysorozatba vételt. A jobbikos, MSZP-s és LMP-s képviselők támogatták a testület létrehozását.
Míg a korábban hatályos szabályozás szerint a vizsgálóbizottság létrehozásának egyetlen feltétele a képviselők egyötödének támogatása volt, addig az új országgyűlési törvény már azt is kiköti, hogy ilyen testület csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre; nem jöhet létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, illetve nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre.
A vitában a javaslat egyik előterjesztője, a jobbikos Gyöngyösi Márton azzal érvelt: az utóbbi két évben nem volt olyan hét, amikor a sajtó ne adott volna hírt a "Fidesz-közeli korrupciós botrányokról". Felmerül az a gyanú, hogy közbeszerzések révén juttattak Fidesz-közeli cégeket megrendelésekhez - jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy a közbeszerzési értesítő szerint 2010 májusa és 2011 decembere között a "Simicska Lajos irányítása alatt álló Közgép" a közbeszerzési piac egyötödét uralta.
Az ülésen elnöklő fideszes Papcsák Ferenc, a bizottság alelnöke erre reagálva arra figyelmeztette a jobbikos képviselőt, hogy kijelentései alkalmasak a rágalmazás büntetőtörvénykönyvi tényállásának kimerítésére.
A fideszes Vas Imre a testület létrehozása ellen érvelve azt mondta: amellett, hogy a vizsgálóbizottság által felvetett ügyek kérdéssel és interpellációval is tisztázhatók, egyes kérdések nem is tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe.
A jobbikos Gyüre Csaba ugyanakkor úgy vélte: a vitából az látszik, hogy az előzőleg nyolc évig kormányzó párt mellett a most kormányzó pártnak is egyértelműen érdeke a korrupció fenntartása Magyarországon. A fideszes Mátrai Márta visszautasította ezt a vádat, Papcsák Ferenc pedig arra kérte Gyüre Csabát, hogy országgyűlési képviselőként kezdeményezzen büntetőeljárást, ha bűncselekmény jut a tudomására.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége szintén elvetette annak a jobbikos törvénymódosításnak a tárgysorozatba vételét, amely az országgyűlési törvényből kivenné a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó, az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén is vita tárgyát képező feltételeket.
