Hozzátette: a szakmaközi szervezet a zöldség-gyümölcs ágazatban 7-10 százalék körüli mértékre csökkentené az áfát a következő 3 éven belül. Az ágazatban ugyanis olyan nagy mértékű ma már a számla nélküli forgalmazás - amit a szakértők 40-50 százalék körülire becsülnek -, hogy az a legálisan tevékenykedők létét fenyegeti. Az áfacsökkentés fehérítené a szektort, sőt fejlesztést indukálna, továbbá mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelentene az állam számára. 

Ez utóbbi többlet az alacsonyabb árak miatti nagyobb forgalomból keletkezne a szakértői becslések szerint. A nagyobb forgalom lehetővé tenné az elmaradt fejlesztések egy részének finanszírozását is. A FruitVeB szakértői úgy számolnak, hogy a mostani 2,5 millió tonna éves termelést mintegy 800 ezer-1 millió tonnával lehetne növelni a többlet belföldi fogyasztás és az emelkedő kivitel miatt. A magyar áruk ugyanis nemcsak belföldön, hanem külföldön is versenyképesebbek lennének az alacsonyabb áfa miatt. 

Mártonffy Béla ugyanakkor arról is beszélt, hogy amennyiben a költségvetés jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé az áfa csökkentését, úgy be kellene vezetni a fordított áfafizetést a zöldség-gyümölcs ágazatban is. Jelenleg a magyar beszállítók árui az áfatartalom miatt versenyhátrányban vannak az áfa nélkül az országba beérkező importáruval szemben. 

A fordított áfa alkalmazása lehetőséget teremtene arra, hogy csak a kiskereskedelemben képződjön áfa, ami a termelőtől a kiskereskedelemig az áruláncban szereplők likviditását jelentősen javítaná. Különösen fontos ez a termelői szervezeteknél (TÉSZ-ek), amelyek az uniós szabályoknak megfelelően már jelenleg is csak legálisan tudnak működni, ezért hátrányban vannak a feketekereskedelemmel szemben.

Mindez abba az irányba hatna, hogy a legálisan termelők versenyképessége növekedne, valamint az elmaradt fejlesztések pótlására is jutna pénz - mondta az elnök.