Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Lettország 2008 decemberében kapott 7,5 milliárd eurós hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól, amikor a mélyülő pénzpiaci válság hatására összeomlott a lett ingatlanpiac. Az ország végül kevesebbet, 4,4 milliárd eurót használt fel a keretből.
Több egymást követő, 10 százalék körüli növekedést eredményező év után 2008-ban 3,3 százalékkal, 2009-ben pedig 17,7 százalékkal esett vissza a lett GDP. A két évvel ezelőtti stagnálás után 2011-ben már 5 százalékkal nőtt a gazdaság, és ezzel az Európai Unió egyik legjobban teljesítő országává vált.
A kormány az IMF-hitel feltételeként súlyos megszorításokat vezetett be, egyebek mellett az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat is csökkentették. A szigorú állami kiadáscsökkentés ellenére Valdis Dombrovskis kormányfőt 2011-ben újraválasztották.
A válság hatása azonban nem maradt nyom nélkül: a lett GDP-arányos államadósság 2011 végén 42,6 százalék volt, közel háromszorosa a válságot megelőző időszaknak, és a munkanélküliségi ráta is tartósan magas, 20 százalék körüli szinten ragadt. A lett államháztartási hiány mindenesetre 2011-ben már a GDP 3,5 százaléka volt, így csökkent az államadósság szintje.
Chirstine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy júniusi beszédben Lettországot nevezte meg a dél-európai euróövezeti államok számára követendő egyik példaként.
"Az idő előtti visszafizetés nagyon pozitív esemény a lett gazdaság szempontjából, mivel ezzel igazoljuk, hogy kézben tartjuk az államháztartást" - mondta Andris Vilks pénzügyminiszter pénteken.
