A 82 milliós országban majdnem minden második ember - a lakosság 49 százaléka - úgy véli, hogy a saját életét tekintve jobb, vagy sokkal jobb lenne, ha hazája nem volna az EU tagja, és csupán 29 százalék gondolja úgy, hogy rosszabbul menne a sora az EU nélkül. A lakosság 65 százaléka úgy érzi, hogy jobban boldogulna, ha nem az euró, hanem a német márka lenne a fizetőeszköz, 52 százalék szerint pedig jobban érvényesülhetne a munkaerőpiacon, ha Németország nem lenne EU-tag.

Ugyanakkor a németek többsége továbbra is hasznosnak tartja az uniós integrációt a világ nagy térségei közötti versenyben. A lakosság 59 százaléka szerint Németországnak szüksége van az EU-ra, hogy helyt tudjon állni a feltörekvő országok keltette versenyben, és 70 százalék szerint az EU az együttműködés mintája lehet más régiókban.

Az integráció jövőjét illetően erősen megoszlanak a vélemények. A lakosság 34 százaléka szerint az egységfolyamat halad tovább a mind szorosabb együttműködés irányába, 35 százalék szerint az EU visszafejlődik, 27 százalék szerint pedig a jelenlegi szinten marad a huszonhetek közössége.

A felmérést Franciaországban és Lengyelországban is elvégezték. Azt találták, hogy a legnagyobb nyugati és a legnagyobb keleti szomszéd országban egyaránt erősebb a bizalom az EU és az euró iránt. Többségi vélemény például mindkét országban, hogy az EU-tagság nélkül rosszabb lenne a személyes anyagi helyzet és nehezebb lenne elhelyezkedni. 

"Németországban még soha nem volt ennyire kedvezőtlen az EU és az euró megítélése" - kommentálta az adatokat Aart De Geus, a Bertelsmann alapítvány igazgatótanácsának elnöke. Úgy vélte, hiábavaló volna a politikai üzenetek egyszerűsítésével, a kommunikáció javításával próbálkozni, mert mélyebb gyökerű a baj. A bizalom gyengülése azt mutatja, hogy egyre több német számára az EU és az euró már nem a jólét és a stabilitás jelképe. Ezért "politikai válaszra van szükség", elő kell állni a jólétet és a biztonságot az integráció elményítése révén garantáló unió koncepciójával, első lépésként pedig fel kell vázolni egy "meggyőző elképzelést" az euróövezeti válság megoldására.

Ugyanakkor az állampolgárokat ki kell emelni a folyamatokat tehetetlenül szemlélő alany szerepéből, mert csak akkor várható el tőlük a szorosabb integrációval járó nagyobb szolidaritás, ha szabadon dönthetnek arról, hogy merre haladjon tovább az európai egységfolyamat. A "jelenlegi válság a lehető legjobb alkalom arra, hogy mindezt megvitassuk" - mondta Aart De Geus az alapítvány hétfői közleménye szerint. 

A reprezentatív felmérést a Bertelsmann alapítvány megbízásából a TNS Emnid közvélemény-kutató intézet végezte el az idén júliusban, egyaránt ezer német, francia és lengyel állampolgár megkérdezésével.