A múlt héten közzétett, a kormány energiaügyi ügynöksége által készített stratégia tervezetében még az állt, hogy a szigetország a 2030-as évek végéig teljesen felhagy a nukleárisenergia-termeléssel, nem engedélyezi újabb atomerőművek építését, a meglévők élettartamát pedig 40 évben maximalizálja.

Ezzel szemben a szerdán elfogadott stratégia nem tartalmaz konkrét időhatáridőt az atomenergiáról való lemondással kapcsolatban.

Noda Josihiko miniszterelnök tévébeszédében az elhasznált fűtőanyagok újrafeldolgozásával, illetve a nukleáris hulladék tárolásával kapcsolatos problémákkal indokolta a döntést, és azt mondta, hogy változatlanul az atomenergia feladása a cél.

Japán sajtóhírek szerint a kabinet azért "vizezte fel" a korábbi stratégiát, mert azt éles bírálatok érték a japán üzleti lobbi, az atomipari létesítményeknek otthon adó önkormányzatok, valamint a lépés nemzetközi hatásai miatt aggódó Egyesült Államok részéről.

Gazdasági szereplők szerint az atomenergiáról való lemondás jelentősen megdrágítaná az energiaárakat, és ez üzemeik külföldre költöztetésére sarkallná a japán cégeket. Emellett az áramszolgáltatókat is nehéz helyzetbe sodorná: a kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne a kieső atomenergia fosszilis hordozókkal való helyettesítése.

Ezzel egy időben megkezdte munkáját a szigetország új nukleáris felügyeleti szerve. Az új hatóság dönt majd egyebek mellett arról is, hogy újraindíthatják-e a tavaly márciusi fukusimai atombaleset óta leállított reaktorokat.

Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás majdnem egyharmadát biztosította Japánban. A szigetország 50 működőképes reaktorából most csak kettő üzemel, miután az erőműveket biztonsági okokra hivatkozva leállították az utóbbi másfél évben.

Közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság nagy része ellenzi az erőművek újraindítását, és egy "atomenergia-mentes társadalomban" szeretne élni.