Szeptember közepén, minden különsebb felhajtás nélkül, Magyarországon járt Paulo Skaf, a brazil Nemzeti Iparszövetség (CNI) alelnöke és Sao Paulo Állam Iparszövetségének (FIESP) elnöke. A gazdasági vezető találkozott egy sor magyar gazdaságpolitikai potentáttal, de egy konkrét üzleti találkozót is beiktatott a vizitbe. Látni akarta a Hell Energy szikszói töltőüzemét, mert a cég májustól Brazíliában is megjelent, és máris jelezte: építene ott is egy hasonlót. 

Hasonló magyar nagyberuházásra évtizedek óta nem volt példa Brazíliában. A kapcsolatok élénkülését jelzi, hogy Skaf előtt Magyarországon járt az brazil agrárminiszter, megtartották a Magyarország-Latin-Amerika Fórumot, és várható a tudományokért és kutatásért felelős brazil tárcavezető is.

Célpontunk: Sao Paulo

Brazíliában gazdaságilag Sao Paulo állam számít a Jolly Jokernek (az állam fővárosa, a 20 milliós metropolis neve szintén Sao Paulo). Az ország GDP-jének egyharmadát állítja elő, és önmagában is a világ tizennyolcadik legnagyobb gazdaságának tekinthető. Tavaly 256 milliárd dollár értékben exportált 226 milliárd dollár értékű import mellett. A külkereskedelmi mérleg többletében 65 milliárd dollárt tesznek ki a közvetlen külföldi tőkeberuházások. New York után itt működik a legtöbb multinacionális cég.

Kukoricaültetvény Maracaju mellett

AP / Andre Penner

Sao Paulo legfőbb exportcikkeit az ásványok (mint a vasérc, kőolaj), a kohászati termékek, a cukor, az etanol, a hús, valamint a kis-, és közepes méretű repülőgépek jelentik. A kiviteli célországok közt Ázsia és Latin-Amerika adja az export több mint felét, az EU-ba irányuló export mindössze  20 százalék körül van. Az import nagy részét teszi ki az üzemanyag, de Sao Paolo nagy felvevőpiaca a különböző mérőműszereknek, elektronikai berendezéseknek és járműipari alkatrészeknek is.

Zöld iparért csatornát?

Magyar szempontból az egyik fő kitörési pontot a gépipari beszállítás jelenthetné, ennek van előzménye is: magyar gyártású motorvonatok és mozdonyok például tömegével kerültek ki korábban több latin-amerikai országba. De keresett lehet a kikötői és úszódaruk építése is, ahogyan orvosi műszerek és gyógyszerek importja. Kölcsönösen „van keresnivalójuk” egymás piacain a brazil és a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek és technológiáknak. A brazilok a zöld iparágak területén, a magyarok pedig a biotechnológiában és az infrastrukturális fejlesztések közül speciálisan a csatornázás területén bízhatnak technológiai exportban.

Paulo Skaf, aki 150 ezer sao polo-i vállalat érdekeit képviseli, találkozott Kövér Lászlóval is, aki arra kérte a helyi iparkamara vezetőjétől, hogy segítse a magyar cégek bekapcsolódását a következő évek nagy brazíliai infrastrukturális beruházásaiba. A 2014-es futball világbajnokság, valamint a 2016-os olimpiai játékok megrendezéséhez ugyanis rengeteg infrastrukturális beruházás társul (nemcsak sportpályák vagy stadionok, hanem közlekedési infrastruktúra is), amibe magyar cégek is beszállhatnának.

Paulo Skaf: Minden ilyen találkozóval közelebb kerülünk egymáshoz

Fülöp Máté

Két éve élénkülő kapcsolatok

A gazdasági kapcsolatok két éve kezdtek élénkülni. Ennek köszönhetően tavaly egy év alatt a Brazíliába irányuló export 55 százalékkal, az import 29 százalékkal nőtt. Ez még akkor is nagy ugrás, ha a bázisértékek rendkívül alacsonyak voltak (264 millió dollár, illetve 140 millió dollár) Idén március végén Budapesten tartották a Magyarország-Latin-Amerika Fórumot, ahol 70 magyar és 10 latin-amerikai vállalat egyeztetett. Az ülésen részt vett a Brazil Fejlesztési Bank (BNDES) londoni irodájának igazgatója is, aki a két ország technológiai alapú vegyesvállalatainak támogatási lehetőségeiről beszélt. Jaime Gornsztejn elmondta, hogy az európai adósságválság Brazíliába jelentős tőkebeáramlást hozott, mely főként az olaj- és földgázszektort célozta, de részesült belőle az elektronikai ipar is. A brazil kormány ezeken a területeken kívül az oktatás, egészségügy, lakásépítés és innováció területein várja a beruházókat. A BNDES, mint az állami fejlesztési bank a projektekhez hosszú távú finanszírozással járul hozzá.

Latin-Amerikára nem terjedt át az európai bankrendszer gyengélkedése. Ez részban annak köszönhető, hogy a régió exportjában relatíve alacsony Európa részesedése, részben pedig annak, hogy a helyi bankrendszer térségi forrásokból táplálkozik, és jelentős devizatartalékot is sikerült felhalmozniuk  a válság tovaterjedésnek megakadályozására. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a brazil exporttermékek tartani tudták az árukat a világpiacon, és a legnagyobb latin-amerikai gazdaság ezen pozíciója meghatározó hatású volt az egész régió számára. A térségi GDP 2013-ban a várakozások szerint 4,5 százalékkal nőhet, amely robosztus növekedés a várható magyaréhoz képest (1 százalékot vár a kormány). Még akkor is, ha ezen belül Brazília csak 3 százalék körüli növekedést mutat majd.

A magyar-brazil gazdasági kapcsolatok élénkülési jeleként értékelhető az is, hogy áprilisban Sao Paulóban Magyar Külgazdasági Iroda nyílt, ami a magyar külügyi útkeresés egyik pilot projektje. A Martonyi János irányítása alatt Dél-Amerika felé kacsintgató magyar diplomácia jelenleg ugyan csak négy latin-amerikai országban működtet nagykövetséget (Argentínában, Brazíliában, Mexikóban és Kubában), de ahogy e témáról összefoglalót készítő kitekintő.hu márciusban megírta: Magyarország Dél-Amerikában eddig elsősorban Argentínára, Brazíliára és Chilére fókuszált. Az első két ország tartópillére a MERCOSUR (a dél-amerikai közös piac) integrációs szervezetnek, utóbbi pedig friss OECD-tagként vonzó. Brazília kicsit háttérben volt. Noha a teljes latin régióban nagy potenciál rejlik, ebbe az irányba a magyar külkereskedelemnek csak fél százaléka bonyolódik.