Matolcsy: "Az lesz, amit gondolunk"

A miniszter felidézi, Kahneman szerint az ember agyának két fele van, az egyik a gyors, könnyű döntésekért felelős, amelyeket már ismerős helyzetek tapasztalatai alapján hoz meg, míg a másik a lassú, nehezen meghozható döntésekért felelős, amelyekre akkor van szükség, ha az adott helyzetre korábban nem volt példa.

A miniszter ez alapján azt írja, minden egy gondolattal kezdődik, amiből cselekvés lesz, abból pedig újabbb, hasonló gondolat. Mint írja, a korán, fiatalakorban  kitűzött célok egész életen át képesek hatni a cselekvésre.

"A mai magyar nemzedékek jövőbeli sorsát erősen meghatározza, mire gondolnak nap mint nap" - véli Matolcsy, aki szerint az utóbbi időben korábban hallott téves üzenetek irányították az embereket. Szerinte ilyen volt a "gyors meggazdagodás" története, ami a lassú és nem látványos emelkedés középosztályi mintái rejtve maradtak, holott ezeken kellene járni.

Hasonló beidegződésként említi Matolcsy a "hitelből gyorsan elérem, amit szeretnék", "az ország úgysem tud önerőből kimászni a bajból" mintáját, a "ne húzzunk ujjat az erősekkel" félelmét, valamint "a kormány szabadságharca nem győzhet" gondolata.

Matolcsy úgy véli, ezek téves gondolatok, mert 2000 körül Magyarország volt Közép-Európa legsikeresebb gazdasága, mert a saját lábára állt, az elmúlt két év pedig szerinte bebizonyította, "béklyóinkból nemzeti érdekeink képviseletével törhetünk ki", eddigi csatáinkat pedig megnyertük.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyarok egyéni céljaikban romantikusan túlzóak, de nemzeti céljaikban nem fogadják el az erőseket. Mint írja, sokan nem hisznek abban, hogy a megújult magyar működés sikeres lehet, de szerinte csak akkor lesz jobb világ, ha a sikert tűzzük ki célnak, ezen kívül pedig hinni kell, hogy sikerülhet a felemelkedés. "Az lesz, amit gondolunk" - írja Matolcsy.