Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az IMF a "Tanulságok Svédországból" című alfejezetben rámutatott: a környező gazdasági recesszió ellenére a skandináv ország azért tudta "tartani magát", mert tartalékokat halmozott fel a gazdasági fellendülés ideje alatt, és ezt nehéz időkben fel tudja használni. Emellett szabályozta pénzügyi intézményrendszerét, külön hangsúlyt fektetve a bankszektorra.
A szervezet fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ország független jegybankja iránt teljes a bizalom. (Svédországban a jegybank tevékenységét bizottságok értékelik, nemrégiben vizsgálták a központi banknak a 2008-as válság alatt tett intézkedéseit.) A jegybank az euróövezettől függetlenül tudta befolyásolni a kamatlábakat és az inflációt, amire az eurózóna országainak nincs lehetőségük - jegyezte meg az IMF.
A jelentés említést tesz arról, hogy volt olyan időszak, amikor a jegybank 15 százalékkal tudta csökkenteni a svéd korona árfolyamát, ezzel lehetőséget adva az ország számára oly fontos exportiparnak. A pénznem szabadon mozgott, sokszor erősen veszített értékéből, ám a jegybank "agresszív" pénzügyi politikája hosszútávon sikeresnek bizonyult - írta az IMF.
Ugyanakkor számos svéd gazdasági és politikai elemző arra mutat rá, hogy ha nem lesz változás az amerikai és az euróövezeti válságkezelésben, akkor Svédországnak nehéz lesz egy robusztusabb fellendülés útjára lépni. Az országban a termelés és a foglalkoztatottság némileg visszaesett az augusztusban mérthez képest. Az ősz elején több dél-svédországi nagyvállalat jelentett be nagyszabású elbocsátásokat. A Volvo gyár nemrég hozta nyilvánosságra, hogy a buszgyártás egy részét Svédországból Lengyelországba helyezi át, hogy megtakarítást érjen el.
