Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2013-ra vonatkozó adómódosító csomagot, amelyben egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll.
Veszprémi István kedvezőnek nevezte, hogy a módosítások több helyen az egyszerűsítés irányába mutatnak. A mostani pakettet a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvénnyel együtt nézve - amelyeket nemrég fogadott el a parlament -, még inkább igaz, hogy az egyszerűsítés felé "tettünk lépéseket". Az szja-kulcs csökkentésének és a kisvállalati adóknak pedig fehérítő hatása is lehet a jövőben.
Az adószakértő a javaslatcsomag egyik sarkalatos pontjának a szuperbruttó kivezetését tartja. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ennek kedvező hatását a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése - amit már bejelentettek, de a mostani csomagban még nincs benne - árnyalhatja. Akik legfeljebb évi 2,4 millió forintot keresnek, azoknak eddig is 16 százalék szja-t kellett fizetniük, januártól a 2,4 millió forint felett keresők adóterhe is erre a szintre mérséklődik a korábbi 20,32 százalékról.
A nyugdíjjárulék-plafon (járulékfizetési felső határ) most 7,9 millió forint feletti éves jövedelemnél lép be. A 2,4-7,9 millió forint közötti éves jövedelemsávban csökkenne a munkavállalói összterhelés, mert a szuperbruttó kivezetése miatt az adóteher csökken, és a járulékfizetési kötelezettség nem emelkedik. A jövő évben a 7,9 millió forintot meghaladóan kifizetett jövedelem terhei azonban növekedhetnek a plafon eltörlésével, mivel a több mint 4 százalékos szja-csökkenés esetenként (körülbelül havi 980 ezer forint bruttó bér felett) nem kompenzálná a plusz 10 százalékos járulékterhet.
A másik sarkalatos változásnak az illetékkulcsok átalakítását tartja a szakértő, ahol a bonyolult rendszer helyett egy alapvetően kétkulcsos rendszer jön létre. Az öröklési és ajándékozási illetéknél alkalmazott 18-18 kulcs helyett az általános illetékmérték 18 százalék lenne a javaslat szerint, a lakásszerzésekhez kapcsoló illeték pedig 9 százalék - mondta Veszprémi István.
Most az öröklési illeték a rokonsági foktól és az öröklött tárgy értékétől függ. Ha például valakinek a testvére után 18 millió forint alatti értéket örököl, 15 százalék öröklési illetéket kell fizetnie, ehhez képest emelkedés a 18 százalékos kulcs. De van olyan sáv is, ahol most 40 százalék az illeték mértéke. Vannak egyértelmű nyertesei az illetékszabályok változásának, például az özvegyek, akik házastársuk utáni öröklés esetén értékhatár nélkül illetékmentességet kapnának.
Az áfát érintő változások közül azt emelte ki Veszprémi István, hogy a külföldről hosszú távra bérelt autók áfáját is Magyarországon kell majd megfizetni, ami jogharmonizációs követelmény volt.
A Deloitte adópartnere előremutató, az adózók életét könnyítő változásnak tartja, hogy a Magyar Államkincstár működtet majd egy olyan adatbázist, amely minden önkormányzat helyi adónemekre vonatkozó jogszabályát tartalmazza, így, ha egy nagy vállalkozásnak sok településen van telephelye, a jövőben nem kell különböző helyekről "összebogarásznia" az adatokat, hanem egy helyen megtalálja. Az adatbázis feltöltése adatokkal az önkormányzatok feladata lesz.
