Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Móron, a II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. 

Novemberben kerül az unió elé a magyar forráselosztási elképzelés, amely szerint a következő hét évre jutó várhatóan 20 milliárd euróból 60 százalékot gazdaságfejlesztésre, ezen belül 46 százalékot vállalkozásfejlesztésre, 14 százalékot területfejlesztésre, további 10-10-10 százalékot közlekedési, energetikai és humánerőforrás-fejlesztésre, 7 százalékot a központi régió és Budapest fejlesztésére fordítana Magyarország, 3 százalékot pedig tartalékolna - közölte a miniszter. Megjegyezte, 2007-2013 között a vállalkozások fejlesztésére, ezen keresztül gazdaságfejlesztésre az összes forrás 14-16 százaléka jutott.

"A Kárpát-medencében tudunk igazán növekedni és nem csak a magyar államhatárokon belül. A növekedési és beruházási fordulatot a Wekerle-tervre kell építeni" – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, utalva a magyar gazdaság Kárpát-medencei növekedési stratégiájára. Matolcsy György azt is hozzátette, hogy Magyarország bizonyította, hogy kreatív, szokatlan, de mégis hatékony gazdaságpolitikával egyszerre képes csökkenteni államadósságát, a családok devizaadósságát és képes 3 százalék alatt tartani költségvetési hiányát. Úgy vélte, már csak egyetlen dolgot kellene bizonyítani: "képesek vagyunk gyors gazdasági növekedésre". Szerinte ehhez beruházásokra van szükség, amit a kreatív gondolat, a keleti nyitás és a nyugati integráció hozhat meg. 

Matolcsy szerint történelmi lehetőség előtt áll a Baltikumtól az Adriai-tengerig terjedő térség, amelynek középpontjában a Kárpát-medence áll. Felzárkózhatunk Európa nyugati feléhez és helyet cserélhetünk az eurózóna déli térségével – mondta. Hozzátette, a tervekből programokat kell csiszolni a következő hónapokban, hogy készen álljon az ország és a Kárpát-medence a lehetőség kihasználására. 

A Wekerle-tervvel kapcsolatban javaslattal is élt. Az eddigi öt kitörési pont - a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor - mellé hatodikat vetett fel: az úgynevezett kékgazdaság fejlesztését, amely a víz védelméről szól. Úgy fogalmazott, hogy ezt a felbecsülhetetlen értéket védeni kell, ezért sok száz víztározóra van szükség. Közölte: Magyarország a jövő évtől 200 víztározó építését kezdi meg. 

A Wekerle-tervről mint a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló előterjesztést a kormány 2012. július 4-i ülésén tárgyalta és fogadta el. A kezdeményezés egy évvel ezelőtt Mórról indult: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Wekerle-emlékév keretében megrendezett Kárpát-medencei közgazdász-találkozón jelentette be.