MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A kormányszóvivő az M1 Az Este címűmásorában pénteken úgy fogalmazott: az Európai Unió nem hiszi el, hogy az ország képes arra, ami más tagállamoknak sikerült. Példaként említette a pénztárgépek összekapcsolását, amellyel Bulgária évi egy milliárd eurós többletbevételt ért el. Magyarország ennek csupán harmadát reméli az intézkedéstől, ami Giró-Szász András szerint reális cél.
A második intézkedéscsomag emellett jelzi, hogy a kormány elkötelezte magát: kilábal a túlzottdeficit-eljárás terhéből – hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve: a szocialista kormányok nem tettek semmit ezért, a jelenlegi kabinet ellenben bebizonyította, hogy recesszió idején is 3 százalék alatt tartja a hiányt.
Lehetőség van arra, hogy kilenc év után, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején „előállt” eljárást megszüntessék – jelentette ki. Az unió a kohéziós pénzek visszatartásával zsarol, a magyar kormány azonban ennek ellenére sem növeli a munkára rakodó terheket, valamint nem csökkenti a béreket és a nyugdíjakat sem – emelte ki.
Franciaország is világossá tette, hogy tartja a kitűzött hiánycélt, a végrehajtás azonban belső ügy, amelyhez a nemzetközi szervezeteknek nincs köze – magyarázta Giró-Szász András. Arra kértük az uniót, hogy közöljék: hány milliárdot kell megtakarítani a hiány tartásához, a kormány pedig garantálja, hogy eleget tesz ennek, a költségeket azonban nem terhelik az emberekre – fűzte hozzá.
A növekedés ösztönzésével kapcsolatban a kormányszóvivő megjegyezte: a bankszövetségnek tett korábbi ajánlat szerint annyival csökkentették volna a bankadót, amennyivel megnövelik hitelkihelyezésüket a pénzintézetek. Ez ösztönözte volna a növekedést, és mindenki jól járt volna az üzlettel, hiszen a hiteleket visszakapták volna a bankok, ám nem éltek ezzel a lehetőséggel – emlékeztetett Giró-Szász András Az Estében.
