Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A rokkantnyugdíjjal kapcsolatos perek gyakorlatát azért tekintette át a kúriai bírákból és elméleti szakemberekből álló munkacsoport, hogy megoldásokat kínáljon az ilyen eljárásokban felmerülő problémákra az alsóbb fokú bíróságoknak és a társadalombiztosítási szerveknek. Így csökkenthetők az eljárások bizonytalanságai, gyorsabbá válhat az ítélkezés, kevesebb ilyen per lehet, és csökkenhet az időtartamuk. Mindezzel sok időt, energiát és pénzt takaríthatnak meg az érintettek és a társadalombiztosítási szervek egyaránt ebben a tízezreket érintő és nagyon jelentős költségvetési kihatással járó pertípusban - mondta a szakember.
A rokkantellátások terén két nagyobb változás is volt az utóbbi fél évtizedben. 2008-ban egy uniós irányelv átültetése alapvető szemléleti változást kényszerített ki. Korábban szinte kizárólag egészségügyi kérdésként kezelték a rokkantsági ellátásra jogosultságot, és a 67 százalékos munkaképesség-csökkenés volt a rokkantnyugdíjazás szinte egyedüli feltétele. 2008-tól az uniós gyakorlat alapján a határ 50 százalékra csökkent, ugyanakkor egy komplex szemléletet kellett érvényesíteni. Az első kritérium továbbra is az egészségkárosodás mértéke, ez azonban kiegészült az érintett foglalkoztatási és szociális helyzetének alapos felmérésével. Ebben egyénenként és a foglalkoztatási helyzetet tekintve régiónként is óriási különbségek figyelhetők meg - magyarázta a kúriai bíró.
Vannak megyék, ahol sokkal jobb a foglalkoztatási helyzet, a megváltozott munkaképességűek is találhatnak munkát, és a jobb közlekedési viszonyoknak köszönhetően el is tudnak jutni a munkahelyre. Másutt sokkal rosszabb a helyzet. Ez is befolyásolja, hogy ki jogosult ellátásra, nemcsak az egészségi helyzet, és előfordulhat, hogy ugyanaz az egészségkárosodás az egyik régióban megalapozza az ellátás folyósítását, egy másikban azonban nem - mondta a szakember.
A változtatás egyik célja az volt, hogy minél több egészségkárosodottat vezessenek vissza a munka világába, ami nemcsak a költségvetési megtakarítások szempontjából fontos, hanem az érintett rehabilitációja, betegségtudatának csökkentése, életminőségének, önállóságának lehetőség szerinti megőrzése szempontjából is. Ez kiegészült azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a rendszer potyautasait, akik jogosulatlanul kaptak rokkantnyugdíjat - tette hozzá.
A potyautasok kiszűrése azonban esetenként "túl jól sikerült", a rokkantellátást megtagadó hatósági döntések egy részénél a bíróságok kötelezték korrekcióra a társadalombiztosítási szerveket – tette hozzá.
Az eljárások bonyolultak, hosszadalmasak. Az elsőfokú közigazgatási határozatot a megyei kormányhivatal hozza meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján. Fellebbezés esetén másodfokon a nyugdíjbiztosító intézet jogorvoslati igazgatósága jár el, újabb orvosi szakvélemény alapján. Az így megszületett másodfokú határozatot egyfokú közigazgatási perben lehet bíróság előtt megtámadni. A munkaügyi bíróságok döntései ellen pedig rendkívüli jogorvoslattal, felülvizsgálati kérelemmel lehet a Kúriához fordulni.
Ha ebben az eljárásrendben sorozatosan olyan hibákat követnek el a jogalkalmazók, amelyek csak az eljárás egy szakaszának megismétlésével orvosolhatók, akkor a jogérvényesítés ezeknek a meglehetősen kiszolgáltatott embereknek az esetében nagyon elhúzódik, már-már ellehetetlenül. Ezért is nagyon fontos kiküszöbölni a joggyakorlat tipikus hibáit - mondta a kúriai bíró.
A munkacsoport formálódó jelentése szerint ezekben az ügyekben a bírónak fokozottan kell ügyelnie arra, hogy mindenkit figyelmeztessen perbeli jogaira és kötelezettségeire.
A jelentésben kiemelik azt is, hogy az orvosszakértői vélemény az uniós szabályozás átvétele óta önmagában már nem perdöntő, és kizárólagos, komplex vizsgálatra van szükség. A komplex vizsgálathoz szükséges foglalkoztatási és szociális szakértőkből ugyanakkor nagyon kevés van, ami jelentősen lassítja az eljárásokat.
A jogelemző csoport jelentését nemsokára megvitatja a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma, és ha elfogadta, közzéteszik - mondta Patassyné Dualszky Katalin.
