Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az biztos, hogy az online adatszolgáltatásra csak a gépi úton nyugtát adó kereskedők lesznek kötelezhetőek, de a folyamat részletes szabályairól még nem nyilatkozott sem az adóhatóság, sem az állam. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy működhet az elképzelés, a kérdés, hogy hogyan.
A legvalószínűbb az elektronikus naplók pénztárgépbe integrálása. Ez azt jelenti, hogy a nyugtára nyomtatott adatok digitálisan rögzülnek a pénztárgépek naplójában, és ezek az adatok állnak majd az adóhatóság rendelkezésére. A modul az elektronikus naplót 24 óránként digitális aláírással látja el, és lezárja az állományt, és elküldi a központi adatfeldolgozó címére. Ez az adatátvitel valószínűleg vezeték nélküli hálózaton valósulhat meg, ami olcsóbb mind beruházás, mind üzemeltetés szempontjából, mint vezetékes társa. Az elavult pénztárgépeket le kell majd cserélni a rendszer kiépítéséhez, ez 40-50 ezer forintos terhet jelent majd a vállalkozásoknak.
Az eltitkolt bevételek csökkenését hozhatja az új rendszer, de azok a tételek, amelyeket nem ütnek be a pénztárgépbe, továbbra sem kerülnek majd az adóellenőrök látókörébe, hiszen nem válnak digitálissá. Más eddigi csalási módokat viszont kizár majd a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése. A rendszer másik pozitívuma, hogy a folyamatos adatrögzítésnek köszönhetően, nagyobb biztonsággal lehet majd megbecsülni a jövőre vonatkozó adóbevételek mértékét, így pontosabbá válnak a makrogazdasági előrejelzések.
Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára jó döntésnek tartja a rendszer bevezetését, de felhívja a figyelmet a kivitelezés költségeire, és azokra a kisvállalkozásokra, akiknek a pénztárgépek lecserélése nagy terhet jelenthet. Szerinte ezek a vállalkozások állami támogatásban részesülhetnének.
