szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, amely az EU 2013. január elsején induló új emissziókereskedelmi rendszerének működtetéséhez szükséges uniós szabályokat ülteti át a magyar jogrendszerbe.

Jövőre megújul az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere (ETS), a jövő január elsejétől kezdődő harmadik kereskedési időszak új szabályokkal alakítja át 2020-ig Európa kibocsátáscsökkentési politikáját. Az új rendszer várhatóan az eddiginél nagyobb mértékben járul hozzá az EU globális vállalásainak eléréséhez.

A beterjesztő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökön kiadott közleménye szerint az unió célja, hogy a korábbi két kereskedési időszaktól eltérően a kibocsátási egységek kiosztása egységes szabályok alapján, az Európai Bizottság kezelésében lévő egységszámláról történjen. Lényeges változás a korábbi időszakokhoz képest, hogy a kibocsátási egységek összmennyisége évente csökken, szem előtt tartva az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklésének uniós célját.

A törvényjavaslat részét képezi a nem ipari szektorok (közlekedés, építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) kibocsátását szabályozó erőfeszítés-megosztási rendszerrel (Effort Sharing Decision, ESD) összefüggő tagállami kötelezettségvállalás is. Magyarország célja az, hogy úgy mérsékelje a vonatkozó - a kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó - ágazatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, hogy az 2020-ig legfeljebb 10 százalékkal emelkedjen a 2005-ben kibocsátott összes mennyiséghez képest - tartalmazza a minisztérium közleménye.

Az ETS rendszeren kívüli szektorok esetében a felesleggel rendelkező tagállamoknak lehetőségük van a többlet értékesítésére. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország a többlettel rendelkező, a kereskedelemben erősen érdekelt tagállamok közé tartozik. A kereskedelem módját, az egységfajtákat uniós rendelet fogja szabályozni, de szükséges az egységekre vonatkozó hazai eljárás alapjainak törvényi szintű megteremtése, a vagyonkezelés rendezése.

A törvényjavaslat több törvényt is módosít, így a bányászati törvényt, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról szóló és a közbeszerzési törvényt, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényt, továbbá a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!