Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Apénteken megjelent adatok szerint a horvát GDP éves alapon 2012 harmadik negyedévében 1,9 százalékkal csökkent - írja a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a beyondbrics. Ezzel tulajdonképpen bejöhet az a becslés, mely szerint Horvátoszágban idén 2 százalékkal zsugorodik a GDP és ezzel már a negyedik recessziós évet tudhatja maga mögött a balkáni állam, mely jövő év közepén az EU 28. tagjává válik majd.
Míg a balti államok úgy tűnik, hogy fel tudnak tápászkodni a 2009-ben megélt hatalmas zuhanásból, addig most úgy fest, hogy a Balkánra is oda kell figyelni, mivel hasonló cipőben járnak az itteni térség országai is. A régióban a legjobb eredményt idén eddig Bulgária tudta produkálni, éves szinten 0,5 százalékos növekedéssel. Románia eddig 0,8 százalékos mínuszban van, Szerbia pedig - bár egyelőre még nem volt hivatalos adat erről - 2 százalékos GDP-csökkenés elé néz idén.
A helyzet korántsem hasonlatos a dél-európai periféria uniós mentőcsomagjain tengődő államaiéhoz, ahol 2-7 százalékkal csökken idén a gazdaságok teljesítménye (Olaszország vs. Görögország), ugyanakkor a balkáni államok polgárai lényegesen alacsonyabb jövedelmi szinten kénytelenek elviselni a recessziót. Itt Horvátország áll a "legjobb" helyen, vásárlóerő-paritás alapon egy átlag horvát polgárra 18 ezer dollár jut, egy bolgárra 13 800, románra 12 500, szerbre pedig 10 400. Az érzésen az is ront, hogy sok idősebb szerb és horvát még emlékszik azokra az időkre, amikor az egységes Jugoszlávia volt Kelet-Európa leggazdagabb országa, és még akár egy külföldi nyaralást is megengedhettek maguknak.
