A törlesztőrészletek alapvetően átutalási minőségükben kerültek a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá. Ennek oka, hogy a hitelintézetek tájékoztatása szerint a banki rendszerekben nem tudják címkézni az utalásokat, nem tudják nyomon követni, hogy az adott utalás hiteltörlesztést szolgál-e, s ennek következtében az illetékmentesség biztosítása nem lehetséges - írta a minisztérium.

A tárca a napokban megjelent sajtóhírekre reagálva azt is közölte, nincs tudomása arról, hogy a Magyar Bankszövetség rendelkezne egyszerű megoldással az utalások címkézésére vonatkozóan. A kölcsöntörlesztés esetében is érvényesnek kell lennie az illetékplafonnak - tekintettel, arra hogy a törvény alkalmazásában a kölcsöntörlesztés átutalásnak minősül - az illeték mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a hatezer forintot - mutat rá a tárca. 

Amennyiben a kölcsöntörlesztést a felek úgy rendezik, hogy ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál fennálló követelésbe beszámítják a tartozás összegét (vagyis ugyanaz a hitelintézet vezeti a folyószámlát, mint amelyik a kölcsönt nyújtotta), akkor is indokolt előírni azt, hogy az illeték mértéke ne haladhassa meg a hatezer forintot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt törvényi szinten is szeretné egyértelművé tenni, ezért a szükséges törvénymódosítást előkészíti - közölte a tárca. A kölcsöntörlesztés nem minősül fizetési műveletnek, de illetékköteles tranzakció lesz jövőre, és a főszabály szerinti 0,2 százalékos illeték terheli. 

A Napi Gazdaság a múlt héten még arra hívta fel a figyelmet: később "tapasztották" a jogszabályhoz, hogy az illetékfizetés a kölcsöntörlesztésekre is vonatkozik, így pórul járhatnak a nagy kölcsönöket felvett vállalatok, de a lakáshiteleikre vég- vagy nagy összegű előtörlesztést választók is. A tranzakciós illeték összegének hatezer forintban történő maximálása ugyanis csak a fizetési műveletekre terjed ki.