Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Simor András véleménye szerint "kiegyezésre" van szükség az állam és a bankok között, enélkül nem lehet számítania a tartós növekedés beindulására. Hozzátetette: az első lépést a bizalom légkörének helyreállításával az erősebb szereplőnek kell megtennie.
A hitelezés Magyarországon a válság kitörése óta folyamatosan csökken, és régiós összehasonlításban is "a legrosszabbul teljesítők között vagyunk" - közölte az MNB elnöke.
Simor András azt is mondta, hogy az árstabilitás nélkülözhetetlen eleme a kiszámítható gazdasági környezetnek, ahol ez megvan, oda érdemes beruházni és ott érdemes munkahelyet létrehozni. A jegybank elnöke hangsúlyozta: az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is - tette hozzá.
Simor András az árstabilitás, azaz a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett további tételeket sorolt fel, amelyek a bizalom és a kiszámíthatóság építőkövei lehetnek: hitelessé kell tenni a fiskális konszolidációt, tartósan csökkenő pályára kell állítani az államadósságot, illetve helyre kell állítani a gazdaság egészséges vérkeringését segítő pénzügyi közvetítőrendszer működését.
Stabilitás, kiszámíthatóság és bizalom, ezek most a legjobb eszközök a növekedés ösztönzésére - hangsúlyozta az MNB elnöke.
Az előadásban kitért a jegybank elnöke arra, hogy az üzleti tervezhetőség hiánya és a jövedelemtermelő képesség bizonytalansága miatt természetes reakció, hogy a magyar bankok külföldi tulajdonosai a magyarországi aktivitás fokozatos leépítéséről döntöttek.
A hitelkínálat visszafogása tovább mélyíti a recessziót, ami növeli a vállalatok bedőlési valószínűségét. A recesszió az állam bevételeit is erodálja, így a költségvetés újabb bevételi forrásokat keres, és ezek egy részét ismét a bankrendszerben találja meg. A kormányzati politika így a hitelezés és a beruházások még nagyobb visszaesését okozva tovább mélyíti a recessziót - mondta Simor András.
Véleménye szerint "kiegyezésre" van szükség az állam és a bankok között, enélkül nem lehet számítania tartós növekedés beindulására. Hozzátetette: a bizalom légkörének helyreállításával az első lépést az erősebb szereplőnek kell megtennie.
A jegybank elnöke úgy látja, hogy a magyar gazdaságot továbbra is a hiány jellemzi, de a korábbi időszaktól eltérően már nem a költségvetési hiány a legnagyobb gond, hanem a bizalomhiány. Ha sikerülne felszámolni a bizalomhiányt a gazdaságban, akkor gyors és látványos eredmény születhet. Jó lenne a hazai sajátosságokra alkalmazni a sikeres országok tapasztalatait, a gazdaságpolitikába visszahozni a józan paraszti észt - javasolta Simor András.
