Jövőre már pozitív tartományban lesz a magyar gazdaság növekedése Matolcsy György szerint. A nemzetgazdasági miniszter ezt a parlament költségvetési bizottságában mondta hétfőn, jelezve: Magyarország 2010-2012-ben sikeres pénzügyi és gazdasági konszolidációt hajtott végre. Kiemelte: a foglalkoztatás bővült az elmúlt 2 évben mind a közszférában, mind a versenyszektorban, és 10 százalék körüli szintre sikerült a munkanélküliségi rátát levinni.

Matolcsy György elmondta: 2011-ben, 2012-ben az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt volt, és jövőre már a harmadik év lesz, hogy 3 százalék alatt marad a deficit. Jövőre növekedési fordulat állhat be - mondta, hozzáfűzve, 2013-ban kikerülhet Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól.

Jövőre tovább mérséklődik az államadósság a GDP-hez mérten - hangoztatta a nemzetgazdasági miniszter. Kifejtette: 2013 végéig tovább csökken a GDP-arányos államadósság, a 2010-es 82-83 százalékról 2012-ben 77 százalékra, jövőre pedig - 283 forint/euró körüli árfolyam esetén - várhatóan 73 százalék körüli szintre zsugorodik.

Az idei gazdasági visszaesés után 2013-ban már növekedési fordulat következik be, a növekedés szerény mértékű lesz, a nemzetgazdasági tárca 0,9 százalékos GDP-bővülésre alapozta a jövő évi költségvetést - mondta a miniszter.

Matolcsy György elmondta: az adórendszerben a kormány valódi fordulatot hajtott végre, az adócentralizáció most 39 százalék, ez a kis- és közepes cégeknél az adószint csökkenését jelenti. Az adórendszer reformjában az is jelentős eredmény, hogy a munkára rakódó adók helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a fogyasztási, forgalmi típusú adók - tette hozzá.

A bizottsági vitában Szekeres Imre (MSZP) azt mondta: a 2013-as költségvetés "brutális megszorítást tartalmaz". Kiemelte, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már két éve csökken, 2014-ben a hazai gazdaság csupán a 2008. évi teljesítmény 94 százalékát éri majd el. A szocialista képviselő aláhúzta, hogy a magyarországi beruházási ráta már alatta marad az amortizációnak.

Vágó Gábor (LMP) szerint a magyar gazdaságpolitikát a kiszámíthatóság hiánya jellemzi, az ország a nemzetközi piacokon már a bóvli, illetve a bóvli alatti kategóriába került. Nincs foglalkoztatásbővülés a versenyszférában, nagyon jelentős a munkanélküliség a fiatalok között - mondta az LMP-s honatya. Vágó Gábor a mostani folyamatokra utalva úgy fogalmazott: hentesbárddal fogtak hozzá a felsőoktatás keretszámainak kialakításához, emiatt a fiatalok egyre nagyobb számban mennek Nyugatra, hogy ott folytassák tanulmányaikat.

Ezzel szemben Márton Attila (Fidesz) úgy érvelt: sikeres volt az adórendszer reformja, amelyben az adók átrendezése révén már nem a munkára rakódnak az adók. Ez a rendszer a lehetőségeket tekintve "igazságos adórendszer" - tette hozzá.

Dancsó József (Fidesz) szerint a magyar gazdaságpolitika sikerét mutatja, hogy a magyar állampapírok kockázati felára jelentősen mérséklődött, a CDS (a csődkockázati felár) a korábbi igen magas szintről 300 bázispont körüli mértékre csökkent. Dancsó József azt is eredménynek mondta, hogy kiugróan magas a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány, véleménye szerint ez a magyar gazdaságba vetett bizalmat mutatja.

A bizottsági ülésen Font Sándor (Fidesz) és Veres János (MSZP) éles vitába keveredett a Magyarország és az IMF/EU között 2008-ban kötött megállapodása kapcsán.

Veres János (MSZP) valótlan állításnak nevezte azt, hogy az akkor felvett hitelből egy év alatt mintegy 13 milliárd eurót elköltött az akkori kormány.

Font Sándor (Fidesz) szerint az akkori kabinet, így Veres János nem "a magyar oldalon" állt a szerződéskötés kapcsán, amit Veres János kategorikusan visszautasított.

Babák Mihály (Fidesz) szerint Matolcsy György sikeresen végzi munkáját, ezt jelzi az is, hogy az államháztartási hiány tartósan csökken, jövőre már harmadik éve lesz annak, hogy a GDP-hez mérten 3 százalék alatt marad.

Matolcsy György a képviselői kérdésekre elmondta: "a mi gazdaságpolitikánk kiszámítható", bár a multicégeknek és a bankszektornak nem tetszik. Közölte, a gazdaságpolitika alapjai közé tartozik, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alatt maradjon, tovább csökkenjen az államadósság GDP-hez mért aránya, mérséklődjön a munkanélküliség, és erre alapozva Magyarország "forduljon rá" a növekedési pályára.

A nemzetgazdasági miniszter a bizottsági ülés rövid szünetében újságíróknak elmondta: az Ecofin (az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa) jövő év június végén dönthet arról, hogy Magyarország kikerüljön-e a túlzottdeficit-eljárás alól.