"A Szerencsejáték Zrt. egyszer már elutasított, amikor másfél évvel ezelőtt pályáztam hozzájuk, hogy árulhassam a termékeit. Akkor arra hivatkoztak, hogy a közelben van egy üzletük, és nem szeretnék rontani a forgalmát" - mondta Zoltán (42 éves), akinek Újlipótvárosban van egy dohányboltja, ahol jelenleg újságot, édességet, bort is árusít.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn szavazta meg a parlament, hogy a nemzeti dohányboltokban ne csak dohánytermékeket, hanem lottószelvényt is lehessen árusítani. Bár eredetileg arról volt szó, hogy egyéni vállalkozók és teljes vagyoni felelősséggel bíró gazdasági társaságok (bt-k) november 15-től pályázhatnak az árusításhoz szükséges koncessziós jogra, a pályázati kiírás a részletes feltételekkel csak december 15-én jelenik meg. Így, ha az ünnepeket leszámítjuk, a jelentkezőknek bő három hetük van, hogy beszerezzenek mindent, ami a pályázathoz szükséges.

Szerencsejáték Zrt: plázák előnyben?

A trafiktörvényt elvben Zoltán üzletére írták: kis családi vállalkozásról van szó, amely reményei szerint a megélhetésüket biztosítja az új körülmények között is. A XIII. kerületben, ahol közel 120 ezren élnek, 59 üzlet kaphat koncessziós jogot. Ha Zoltáné is elnyeri a koncessziós jogot, akkor a termékpaletta ugyan szűkül, de ha tényleg nem lehet majd bármely benzinkútnál, kisboltban, kávézóban cigit kapni, akkor a forgalma megnőhet annyira, hogy abból meg lehessen élni. A kalkulálásnál Zoltán figyelembe vette a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének (MDKE) ajánlását is, miszerint annak érdemes különösen pályáznia, akinek már van üzlete, és a forgalmának több mint 50 százalékát a cigaretta adja. 

Jelenleg a cigarettán 4-5 százalékos árrés van: kiváncsian várja, hogy a forgalomtól függően ez nőhet-e.  Másfél éve azt tapasztalta, hogy a Szerencsejáték Zrt heti 200 ezer forintos forgalmat várt volna el, amit ha egy üzlet nem teljesít, elveszik tőle a terminált. Cserében egy partnernak akkoriban 400 ezer forint kauciót kellett letennie, a Zrt viszont (3 főig) finanszírozta volna azt a tréninget, aminek az elvégzése a terminál használatához kellett. A lottót Zoltán 7-8 százalékos árréssel árulhatta volna - de ez a fogadójátékokat szervező cég visszalépése miatt nem jött össze. Zoltán úgy látta, a tendencia az volt, hogy nagy plázákban kívántak elsősorban üzletet nyitni, ahol jóval nagyobb a forgalom.

AFP / Remy Gabalda

Fogadni mernék rá 

Nem egyedi elképzelés hogy a dohánytermékeket együtt értékesítsék a lottószelvényekkel, erre látunk példát a szomszédos Ausztriában is – mondja Somorai László a Fortuna Web szerencsejáték hírportál szakértője, a Szerencsejáték Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója. Inkább az érdekes, hogy ha az újonnan nyíló Nemzeti Dohányboltok tulajdonosai élnek a törvény adta lehetőségükkel, nem veszik-e el a piacot a már meglévő lottózók elől, illetve ezt elkerülendő, mennyire korlátozza majd a Szerencsejáték Zrt. az állam által biztosított lehetőséget.

A ma lottószelvényt árusító helyek vagy a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában állnak, vagy annak értékesítési partnerei. Egy részükben már most is lehet kapni dohányterméket, de újságot is. Ahhoz, hogy egy nemzeti dohányboltot nyitó vállalkozó szerencsejátékkel bővítse tevékenységét, szüksége van az ehhez tartozó terminálra is, vagyis a gépesítésre. Minden Szerencsejáték Zrt-vel leszerződött partnernek összeköttetésben kell állnia az anyacég rendszerével, aminek köszönhetően lehetővé válik a sorsjegyek ellenőrzése.

Fazekas István

Ez mindössze egy pár másodperces folyamat, azonban a rendszer kiépítése annál nagyobb anyagi befektetést igényel. Ehhez jön hozzá, hogy a gépeket kezelő személynek ismernie kell a játékokat, ezért el kell végeznie egy tanfolyamot is. És akkor ezzel csak a feltételek teljesülnek, ami nem jelenti azt, hogy a Szerencsejáték Zrt. automatikusan leszerződik a vállalkozóval. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy ha esetleg az állami cégnek van már egy saját árusító egysége a közelben, megéri-e neki konkurenciát támasztania a saját maga által fenntartott üzlettel szemben.

Erről kérdeztük a Szerencsejáték Zrt-t is, ahol úgy nyilatkoztak, hogy december 15-ig, amíg a koncessziós pályázatra vonatkozó részletes feltételek, a pályázat elbírálásának szempontjai és további információk meg nem jelennek, nem tudnak részletes tájékoztatást adni. De Garai Ágnes vezető kommunikációs menedzsertől megtudtuk, hogy valószínűleg ugyanúgy járnak majd el a nemzeti dohányboltokkal, ahogy az eddigi értékesítési partnereik esetében. Az alkalmasság szempontjából fontos tényező az adott bolt forgalma, illetve, hogy milyen távolságban helyezkedik el a Szerencsejáték Zrt. termékeit árusító egységektől. Arra a kérdésre, hogy az állami vállalat tulajdonában lévő lottózókban lehet-e majd dohánytermékeket kapni, határozott nemmel reagált a kommunikációs menedzser - továbbra is csak saját termékeket értékesítenek.

Lottó igen, újság nem

A trafiktörvény érzékenyen érinti az Inmedio illetve RELAY név alatt működő üzlethálózatot is, ahol a nyomtatott sajtó mellett, jelenleg a cigaretta a legkeresettebb termék. Az újságokat már sokan online olvassák, de a cigarettáért még mindig lesétálnak a boltba, azonban jövő júniustól ezekben az üzletekben megszűnik a dohánytermékek értékesítése, hacsak az egyes boltok üzemeltetői nem pályáznak a koncessziós jogért. Ez esetben azonban külön kéne választaniuk lapkereskedési tevékenységüket a dohánytermék árusítástól.

A cigarettáért még lesétálnak.

Túry Gergely

Az üzlethálózatot tulajdonló Lapker Zrt. 645 saját boltot üzemeltet, előfordul, hogy egy aluljáróban kettőt. A koncessziós pályázatok részletei - mint az üzletek egymástól való távolsága - még nem ismertek, de valószínűtlen, hogy egymással szemben nyílhatnának majd meg. A Lapker Zrt.-nél sem kívánták addig érdemben kommentálni a helyzetet, amíg nem ismertek a pontos részletek. Bár a tavalyi éves bevételük majdnem fele – 40 milliárd Forint – a lapértékesítésből származik, de a törvény bevezetésével a jelenlegi üzlethelységek száma valószínűsíthetően drasztikusan visszaesik.

Maradhat-e cigi a hipermarketekben?

Elméletileg a törvény tiltja, hogy a hipermarketek pályázzanak a koncessziós jogra, de elképzelhető, hogy bérbe adnak egy üzletet olyasvalakinek, aki a koncesszióra sikerrel pályázhat. Így elképzelhető, hogy nyílhat nemzeti dohánybolt a hipermarket üzletsorán: hasonló stratégiáról legalábbis hallani a CBA esetében. A Spar pedig ezt már konkrétan bejelentette.

Fehér István, a Spar kommunikációs a megkeresésünkre elmondta, hogy a nemzeti dohánybolt üzemeltetésére a koncessziós joggal rendelkezőknek a Spar lehetőséget kíván biztosítani, de az ezzel kapcsolatos részletekről csak a pályázat részleteinek ismertetése után kívánt beszélni. Az Aldinál és a Tesconál egyelőre nem kívánták kommentálni a jelen helyzetet.

A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila, kérdésünkre elmondta, hogy a hipermarketekkel ellentétben - ahol ez egy központi döntés eredménye - náluk a franchise rendszer miatt a koncessziós pályázat benyújtása az üzlettulajdonosok egyéni döntésén múlik, hiszen ők gazdaságilag függetlenül működnek. A franchise szerződésben foglaltak szerint az egyes egységek nem tartoznak az anyavállalat felé ez ügyben bejelentési kötelezettséggel. Fodor ugyanakkor valószínűnek tartotta, hogy hálózatuk tagjai közül sokan pályázni fognak a dohánytermék értékesítési jogára. A törvényi szabályozásnak megfelelően, önálló üzlethelységként, az áruházon kívüli helységben nagyon is elképzelhetőnek tartotta egy dohánybolt üzemeltetését.

Ha megszűnne a cigaretta értékesítés, azt sem sínylenék meg nagyon, hiszen a dohányáruk elhanyagolható forgalmat jelentenek számukra – tudtuk meg Gillemot Katalintól az Auchan kommunikációs vezetőjétől. Nekik inkább a vevői elégedettség a fontos, amibe beletartoznak a dohánytermékeket fogyasztók is, akik nyilván rossz néven veszik, hogy nem kapnak cigarettát a kasszánál. A technikai részletek hiányában ennél többet Gillemot Katalin sem tudott mondani, csak azt, hogy a tartalmától függetlenül a vonatkozó jogszabályt tiszteltben tartva fognak eljárni. Az Aldinál és a Tesconál nem akarták kommentálni a megkeresésünket.

Mennyit ér a vevő elégedettsége?

MTI / Soós Lajos

Egy sor nyitott kérdés

Az világos hogy egy tízezer fős településen öt bolt megnyitását engedi a törvény, de kérdés, hogy ezek milyen távolságban helyezkedhetnek el majd egymástól. Ha például van egy a főtéren, nyilván mindenki arra nyújtja be a pályázatát, viszont ha a másik négy ezért peremvidékre kerül, ki tudja, arra pályázik-e majd egyáltalán valaki – veti fel a problémát Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A helyszínnel kapcsolatban kérdés az is, hogy a pályázatban nyilván szerepelnie kell, hogy a benyújtó hol kívánja megnyitni üzletét, azonban a működést a törvényben foglaltak szerint csak jövő júniusban kezdheti meg. Ez érzékenyen érinti azokat, akik bérlik majd az üzlethelységet, hiszen az elkövetkező fél év bérleti költségei megkívánnak egy kezdeti befektetést, a megtérülés esélye nélkül.

További részleteket várnak a röghöz kötéssel kapcsolatban is, vagyis a koncessziós szerződést 20 évre kötik egy adott üzlethelységre, de ha az árvíz elmossa az épületet, nyitható lesz-e majd egy másik bolt két sarokkal arrébb, vagy a szerződés a pályázatban benyújtott címre érvényes csak. 

Vámos hangsúlyozza, hogy minden olyan feltétel, ami nem követi a piaci ésszerűség törvényeit, az a feketekereskedelmet erősíti. A részletes személyi, jogi, pénzügyi és tárgyi feltételek, a pályázat elbírálásának szempontjai és további információk szombaton derülnek ki, ezt követően 60 napon keresztül lehet majd pályázni.