Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az MNB egyben közzéteszi a szervezet stábja által készített legfrissebb, decemberi inflációs jelentésének legfontosabb makrogazdasági előrejelzéseit.
Novemberben az egymást követő negyedik alkalommal foglalt állást a jegybanki alapkamat 0,25 százalékpontos csökkentése mellett a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére november 27-én.
A kamatcsökkentési ciklus során rendre a monetáris tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentése mellett, míg a belső tagok a kamatszint tartására. Előbbiek amellett érvelnek, hogy alacsonyabb kamatszint indokolt és lehetséges a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Az óvatos belső tagok azonban attól tartanak, hogy a külső gazdasági klíma romlása esetén egy túlságosan alacsony kamatszint veszélyeztetné a magyar eszközök, így a forint stabilitását.
Az eddig kamatcsökkentéseket azonban a piacok eleddig lényeges árfolyam-ingadozás nélkül fogadták. Az euró augusztus vége óta többé-kevésbé a 280-285 forintos sávban mozog, míg a magyar állampapírok hozamai - a jelentős kockázati felárcsökkenéssel párhuzamosan - estek.
A mostani kamatdöntő ülésen mindazonáltal óvatosságra intheti a monetáris tanács tagokat a forint hétfői gyengülése. Az euró forintárfolyama május óta nem tapasztalt mértékben, mintegy 1,5 százalékkal, 288 forint fölé ugrott. Kereskedők szerint a forint gyengülése mögött elsősorban magyar hatások voltak. Ezek között van az is, hogy bizonytalan még, ki váltja az MNB elnöki székében Simor Andrást, akinek márciusban jár le mandátuma.
"Ha a mai nap folyamán a 283-284-es szintről 287 fölé kerülő forint tovább gyengül, az tesztelheti a monetáris tanács elszántságát a kamatvágást illetően" - értékelt hétfőn kiadott elemzésében Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A kamatcsökkentési kedvet azonban fűtheti az egyre lassuló infláció. Novemberben éves szinten 5,2 százalékkal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak, jóval lassabban az októberi 6,0 százaléknál és a szeptemberi - több mint négyéves csúcsot jelentő - 6,6 százaléknál.
A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében arról tájékoztatott: további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak.
