Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Egy átlagos magánszemély várhatóan havi 4-600 forinttal fog többet fizetni havonta a bankolásért közvetlenül a tranzakciós adó miatt - írja a Bankmonitor.hu. A portál összegzése szerint először is az adónem neve megtévesztő, mivel egy állami terhet akkor neveznek illetéknek, ha valamilyen szolgáltatást kapunk érte cserébe, például ügyintézést, átírást, vagy hasonlót. Itt ugyanakkor semmi hasonló ellentételezés nem történik, ezért ez egy fogyasztási adó, az állami névválasztás ellenére is (a kormány tranzakciós illetéknek nevezi az adót).
Jövő év január elsejétől az összes utalásunkat, csoportos beszedési megbízásunkat, bankkártyás vásárlásunkat két ezrelék, az ATM-es, vagy pénztári pénzfelvételünket és valutaváltásunkat pedig három ezrelék adó terheli majd. Tranzakciónként max. 6 ezer Ft lehet az adó, ez azt jelenti, hogy az utalások 3 millió forint feletti része már adómentes lesz.
Az utalások csak akkor lesznek adómentesek, ha ugyanaz az ügyfél bankon belüli saját számlái között mozgatja a pénzt, már egy másik banknál vezetett számlájára történő utalás is adóköteles lesz. Minden Magyarországról indított utalás adóköteles lesz, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben történik az utalás, milyen állampolgárságú az illető, és hogy magánszemély, vagy cég indítja-e a tranzakciót. A magyar állampolgárok és cégek külföldi számláit és az onnan indított utalásokat nem érinti az adó.
A bankok többsége áthárítja az adót, legtöbbször az adó mértékével megemelték a felszámított banki jutalékokat, az ingyenes készpénzfelvételek pedig megszűntek, vagy mindössze havi egy alkalomra szűkültek. A pénzintézetek a bankkártyás vásárlásoknál is vagy felszámítják a vásárlásra a két ezrelékes adót, vagy magát a bankkártya éves díját emelik egy-másfél ezer forinttal. Ezzel párhuzamosan megszüntetik az első évben ingyenes, vagy kedvezményes bankkártyadíjakat is.
Az új adó igazi vesztesei ugyanakkor a cégek. Ha a tranzakciós adót a cégek beépítik az áraikba, ez akár fél százalékosnál is nagyobb áremelkedést is fog jelenteni jövőre, ugyanis az importőr, a nagykereskedő, a kiskereskedő és a végső vásárló is ki fogja fizetni a tranzakciós adót az egymás közötti utalások következtében.
Mindent összevetve a nemzetközi tapasztalatok alapján az előre remélt több 360 milliárdnyi adó nem fog befolyni, mert a cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a magánszemélyek pedig átalakítják a bankolási szokásaikat, előnyben részesítik a készpénzes fizetéseket - áll a Bankmonitor.hu elemzésében.
