Ha van egy jó ötleted, most éri meg Berlinbe menni
Alacsonyak a bérleti díjak, olcsók a hitelek, vonzó a város a külföldieknek és a fiatal kreatívoknak. Akár Budapestről is beszélhetnénk, de ez jelenleg Berlinre illik. Itt írnák újra a Szilicium-völgy történetét.
Májusban doktorált kémiából a berlini műszaki egyetemen (Technische Universität), de hat hónap alatt mégsem sikerült állást találnia. A szolnoki születésű Kiss Aliz nincs ezzel egyedül: a jól képzett, diplomás, fiatal munkakeresőnek ebben a régióban nehéz dolga van. Aliznak azt ajánlották, ha van egy jó ötlete, indítson inkább saját vállalkozást, mert azzal sok helyre tud pályázni.
Hamarosan kiderült, hogy Aliznak – akinek egyébként gázkromatográfiás mérések a szakterülete – olyan ötlete van, ami egyedülálló Németországban. Olyan kémiai adatbázist álmodott meg, amely lényegesen lerövidítené a különböző mérések időtartamát, például egy háromhetes analízist akár egyórásra lehetne redukálni. A 31 éves kémikushoz hamarosan társult egy ugyancsak magyar származású marketinges, majd egy programozó is.
Kell egy jó üzleti terv
Ahhoz, hogy egy ötletet befektetőknek is be lehessen mutatni, kell egy üzleti terv és egy prototípus. Az újonnan megalakult startupnak a gazdasági minisztérium 17 ezer eurós EXIST ösztöndíja segít, ami az alapvető dologi kiadásokat fedezi, valamint a tárca folyamatosan kínál képzéseket és tanácsadást: „A kritérium az, hogy tizenkét hónap után beindítsd a vállalkozást”, mondta a hvg.hu-nak az ötletgazda. „Elvárják, hogy ezalatt írjunk önálló üzleti tervet és szülessen meg a termék, amit piacra lehet dobni. A cég iránt már ebben a kezdeti fázisban is sokan érdeklődnek, vannak már befektető-jelöltek is.”
Az induló vállalkozásának az az előnye, hogy hasonló ötlettel még senki nem próbálkozott, a berlini startup-világ pedig túlnyomórészt a digitális technológiákra, internetre, valamint a közösségi médiára épít. Így amikor támogatásokért pályáznak, óriási előny, hogy a vegyiparban alapítanának céget. „Az, hogy magyar vagyok, a pályázatnál senkit nem érdekelt. Az pedig inkább pozitívan hatott, hogy női pályázó vagyok, mert belőlük elég kevés van.” Kiss Aliz bízik benne, két-három éven belül sikerül jövedelmezővé tennie a vállalkozását, és következő lépésként berendezhet egy saját laboratóriumot.
“Sokan adtak bele néhány eurót”
Nem mindenki járja ezt az utat, főleg, ha a szolgáltatás vagy termék nem annyira kézzelfogható, mint egy kémiai adatbázis. Peter Kirn kentucky-i születésű digitális művész és vállalkozó alig egy éve költözött Berlinbe, és a Create Digital Media nevű startupban dolgozik. Irodája a város etnikailag legszínesebb negyedében, a designerek és induló vállalkozások által mind kedveltebb Neuköllnben van. Egy ruhaüzletben bérel két divattervező lánytól egy irodarészt , saját íróasztallal. A Create Digital Media egyszerre több területen aktív, de minden terméke digitális zenei produkciókhoz kapcsolódik: alkalmazás okostelefonra, hardware-fejlesztés, weblapok és rendezvények szervezése.
Kirn semmilyen támogatásra nem pályázott eddig, hanem arra törekszik, hogy vállalkozása önfenntartó legyen. Amikor arról kérdezem, érdeklődtek-e már befektetők az általa kifejlesztett MeeBlip nevű szintetizátor iránt, azt mondja „nem feltétlenül mérem a startup sikerét azzal, hogy mennyire vonzó a befektetők számára. Az új alkalmazásunkat például közösségi szponzorációból (angol nevén: crowdfunding) hoztam létre: azt mondtuk, akit érdekel ez az applikáció, az adományozhat néhány eurót, hogy hamarabb kifejlesszük. És ez így is lett.” Hogy a jövőben milyen irányba fejlődik kis cége és miből finanszírozza, egyelőre nem világos. Peter Kirn szerint pontosan az az előnye egy ilyen kicsi vállalkozásnak, hogy nem kell öt vagy tíz évre előre tervezni: „Állandóan el lehet gondolkodni azon, mi az adott nap vagy az adott év feladata, anélkül, hogy túl nagy rizikót vállalna az ember. Ilyen kicsi vállalkozásoknál félévente vagy évente lehet teljesen új döntéseket hozni.”
Hitelek kaphatók
Ezzel a befektető bankok is tisztában vannak, éppen ezért kifejezetten startupokra és induló kisvállalkozásokra szabott hitelkonstrukciókat alakítottak ki. A Berlini-Brandenburg befektetési bank (IBB) gazdasági támogatásokkal foglalkozó tanácsadója, Heinz Joachim Mogge tudja, hogy a városnak rossz hírneve van az üzletemberek szemében, ami a befektetésösztönző programoknak köszönhetően viszont lassan javulni kezdett. „A tíz évvel ezelőtti utolsó helyhez képest a térség most az elsők között van, például ami az új munkahelyek számának növekedését illeti. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a munkanélküliség is csökkent volna, de minél nagyobb teret adunk az innovatív ötleteknek, annál fontosabbá válunk a régióban.”
Mogge nap mint nap olvassa a beérkező pályázatokat és dönt projektek finanszírozásáról. A vállalkozóknak először is azt tanácsolja, hogy tiszta lappal induljanak, törlesszék adósságaikat. Második lépésként bizonyosodjonak meg arról, hogy átlátható, jól kigondolt, érthető koncepcióval állnak elő. Jó teszt erre az úgynevezett Elevator - Pitch: próbálja meg előadni az ötletét kevesebb, mint fél perc alatt, mintha a reménybeli befektetőnek egy liftben kellene bemutatnia, hogy milyen befektetési lehetőséget kínál. Az IBB olyan kis összeget is ad kölcsön, mely csupán kezdeti lökést nyújt egy-egy vállalkozásnak: ilyen például az a 25 ezer eurós hitel, melyet (kedvező feltételek mellett) öt év alatt kell visszafizetni. További lépésekre további hitelek igényelhetők, de a gazdasági minisztérium (részben vagy teljesen visszatérintendő) támogatásaira is lehet pályázni.
A berlini startup világ színes, 150 - 200 kis cég bontogatja a szárnyait, reménykedve abban, hogy előbb-utóbb felkeltik egy-egy befektető érdeklődését. Az úgynevezett business angelek, akik felismerik a lehetőséget és segítenek a megvalósításban, folyamatosan keresik a belátható időn belül felfuttatható üzleteket. De hogy mi a döntő a befektető szemszögéből? „Az olyan termék, amely reális problémára reagál egy élénk piacon úgy, hogy megoldja a problémát” foglalja össze Yair Reem a potsdami Hasso Plattner Ventures befektetőcégtől.
"Ne kövessék a főnökök véleményét"
A berlini Wooganak például pontosan ezzel sikerült berobbannia: a 2009-ben három alapítótaggal indult berlini startupnak mára 250 alkalmazottja van a világ 35 országában. A Wooga mobiltelefonon vagy számítógépen használható közösségi játékokat fejleszt. Aki találkozott már a végtelenül egyszerű, szines, szimpatikus figurákkal, mellyekkel gyémántot keresni vagy például amőbázni lehet, akkor nagy valószínűséggel a berlini startup egyik játékával volt dolga. A Wooga ma mintegy 50 millió ügyféllel büszkélkedhet. Azon kívül, hogy letisztult üzleti modellre alapoz, Jens Begemann alapító és vezérigazgató szerint a siker titka abban is rejlik, hogy hagyták a cégen belüli csapatokat önállóan dolgozni. „A jelszó az itt dolgozók számára, hogy ne kövessék a főnökök véleményét, dolgozzanak önállóan és bízzanak a felhasználói tesztek eredményében.” Begemann visszaemlékszik, hogy a cégalapítás után fél évvel beszállt az első befektető 700 000 euróval, majd négy hónap múlva ugyanaz a befektető egy partnerével 7,5 millió eurót invesztált a cégbe. 2011-ben pedig további 24 millió eurós befektetéssel gazdagodott a Wooga nevű sikertörténet.
A Berlinből induló projekt székhelye a siker ellenére nem változott: Begemann célja, hogy a legjobb designereket, webgrafikusokat és fejlesztőket alkalmazza. Hetente két új ember jön a céghez, nagyrészük külföldről, többek között Magyarországról is. Szerinte ez arra utal, hogy Berlin nagyon vonzó a fiatal tehetségek számára. Másképp látja ezt Yair Reem, aki a befektetői oldalról pontosan azt hiányolja, hogy a Technische Universitäten kívül a városnak alig van komolyan vehető műszaki egyeteme. Ez az egyik oka annak, hogy kevés kiemelkedő műszaki tehetség él itt: „a mérnökök és technikai szakemberek számára az álláslehetőség egy stabil nagyvállalatnál még mindig kecsegtetőbb, mint Berlinbe költözni és itt munkát vállalni.” Az izraeli befektető szerint „a helyszín további hátránya, hogy az olyan nagyvállalatok, mint a Google, az Intel, az IBM vagy a Microsoft nem tartották ezidáig fontosnak, hogy Berlinben telephelyet nyissanak, így a startupok sem tudnak velük kapcsolatokat kialakítani - pedig ez szükséges lenne ahhoz, hogy kedvező ökoszisztéma alakuljon ki a feltörekvő kisvállalatoknak.”
Silicon Allee
A berlini startupok köre ennek ellenére egyre bővült az elmúlt két évben. A város üzleti és lakóbérleményei megfizethetők, sok nemzetközi arc bukkan fel egyik napról a másikra, és a válság ellenére jönnek kreatív cégek is Berlinbe. Elég csak a nagysikerű SoundCloudra, az Etsyre vagy a 6Wunderkinderre gondolnunk. A német fővárost ez alapján újabban a második Silicon Valley-ként, a német sétány szóból Silico Allee-ként emlegetik. Nemzetközi nagyvállalatok vezetői szívesen mutatkoznak Berlinben, hogy feltérképezzék az új trendeket és időben megvásárolják a sikergyanús ötleteket.
Yair Reem befektető szerint ugyanakkor nem biztos abban, hogy Berlin a hozzá fűződő várakozásokat teljesíteni tudja: „nem azon mérhető egy vállakozás értéke, hogy sikerült-e beszerezni néhány számítógépet és bérelni egy irodahelyiséget. A mi szempontunkból az számít, hogy két év múlva hol tart a cég és mennyiért lehet eladni. Ahhoz, hogy Berlinből a következő Silicon Valley legyen, három dologra van szükség: sikeres startupokra, nagyvállalatokra, melyek hozzák magukkal a mérnököket és egyre növekvő állami támogatásokra. Ami most Berlinben van, azt már megéltük korábban Münchenben és Hamburgban is: ha azonban a vállalkozások nagyrésze nem fenntartható, az üzletemberek, akárcsak a kreatívok, hamarosan továbbmennek. Mindig lesz egy következő város, ahol alacsonyabbak a lakbérek és a kreatív ipar jól érzi magát”- jósolja a potsdami Hasso Plattner Ventures-nek dolgozó befektető.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
