Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Magyar Nemzet hétfői összeállításában a megkérdezettek közül Dedák István úgy vélte, hogy két területen is lenne lehetőség nem konvencionális, a gazdaság élénkítését segítő monetáris lépésekre.
Boros Imre szerint az MNB olcsó finanszírozást biztosíthatna a gazdaság számára, míg Csaba László nem lát nagy tartalékot a monetáris politikai eszköztár szélesítésében.
Dedák István lehetségesnek tartaná a mennyiségi lazítást azzal, hogy a jegybank állampapírt vásárol a másodlagos piacon, amivel az IMF hitele is kiváltható lenne. A közgazdász emellett a jegybanki alapkamat további csökkentése mellett érvelt.
Boros Imre szerint az MNB olcsó finanszírozást biztosíthatna a gazdaságnak: 2-3 százalékos kamattal refinanszírozó hiteleket nyithatna, amelyeket a bankok maximum 1,5-2 százalékpontos marzzsal adhatnának tovább. Hozzátette, hogy a pénz kihelyezésére komoly programot kellene kidolgozni.
Csaba László ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kis, nyitott, nem kamatérzékeny gazdaságról lévén szó, nincs hatása a mennyiségi lazításnak, a kötelező tartalék után fizetett kamat eltörlése tovább fékezné a hitelezési hajlandóságot, a devizatartalékokhoz hozzányúlni pedig "halálos bűn" lenne.
A gazdaságot élénkíteni a kamaton keresztül nem lehet, ha a kereslet háromnegyede a külső piacról származik - tette hozzá.
