Kedden tartja idei első kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa; az elemzők többsége sorozatban a hatodik, 25 bázispontos kamatcsökkentést várja, bár a forint gyengülése miatt londoni elemzők egy része nem zárja ki a monetáris lazítás szüneteltetését sem. A tavaly augusztusban indult monetáris enyhítési ciklusban 7,0 százalékról 5,75 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat.

A tanácsnak  valószínűleg ez lesz az utolsó ülése, mielőtt a miniszterelnök megnevezné jelöltjét a jegybank következő elnökének tisztére. Simor András megbízatása március 3-án jár le,  még márciusban kitölti hivatali idejét egyik helyettese, Karvalits Ferenc is, de a másik alelnök Király Júlia megbízatása is csak három hónappal tovább, július 3-ig tart. A tanács belső tagjai közül Simor András már csak kétszer, Karvalits Ferenc háromszor, Király Júlia pedig csak az év közepéig vesz részt a monetáris tanács kamatdöntő ülésén. 

Az augusztustól decemberig tartott öt kamatdöntő ülés mindegyikén negyed százalékpontos, 25 bázispontos kamatcsökkentésről határozott a pénzügypolitikai döntéshozó testület. Mind az öt alkalommal 4:3 szavazati aránnyal a külső tagok: Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Koczinszky György voksolt a kamatvágásra az MNB vezetőivel szemben, akik a kamattartás mellett érveltek.

Simor András egy  külföldi hírügynökségeknek adott interjúban is hangot adott aggályának, miszerint csak a kedvezőbb globális piaci hangulat segített Magyarországnak abban, hogy büntetlenül megússza a sorozatos kamatvágások következményét. A csökkentések nem voltak megalapozottak, hiszen az árak növekedéséről szóló előrejelzés meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs  célkitűzését - mondta. "Az a tény, hogy a forint nem omlott össze, még nem jelenti azt, hogy a monetáris politika a megfelelő lépéseket tette meg" - fejtette ki véleményét az MNB hamarosan távozó elnöke.

A decemberi ülésről kiadott jegyzőkönyv tanúsága szerint a tanács tagjai is egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha "a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak".

Az elemzők egy részét azonban hidegen hagyja Simor András utódlása körüli hangzavar. A BNP Paribas elemzői budapesti látogatásuk tapasztalatait összefoglalva arra a következtetésre jutottak, hogy "talán nem is nagyon érdekes" a következő MNB-elnök személye, mert bárki legyen is a jelölt, valószínűleg folytatni fogja a kamatcsökkentési ciklust, a kormány és a jegybank együttműködése pedig javulni fog. BNP Paribas elemzői egészen 4,5 százalékig tartó kamatcsökkentési periódust jósolnak. Mások is 5 százaléking csökkenthetőnek látják a magyar alapkamatot és a "csillagok kedvező együttállása esetén" az 5 százalékosnál alacsonyabb kamatot is elképzelhetőnek tartanak.

Londoni pénzügyi elemzők egy része szerint azonban szünetet tarthat a monetáris enyhítési ciklusban az MNB a forint jelenlegi gyengülése miatt. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltatási csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzőinek alapeseti előrejelzése továbbra is az újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés. A ház szerint ugyanis a monetáris testület várhatóan abból a megfontolásból fog kiindulni, hogy a piacok már beárazták ezt a csökkentést, így az újabb enyhítésnek nem lenne nagyobb piaci hatása. Megjegyzik azonban azt is: a jelenlegi forintgyengülési folyamat egyértelműen nem összeegyeztethető egy újabb kamatcsökkentéssel, így a cég most 35-40 százalékos esélyt lát arra, hogy mégsem módosul az alapkamat.

A kamatcsökkentések augusztustól decemberig nem gyengítették a forintot és a december óta bekövetkezett esésért más tényezők is okolhatók.