Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Greenpeace aktivistái összesen 141 ruhadarabot vásároltak és vizsgáltattak be a világ 27 országában. Ebből négy terméket Magyarországon vettek górcső alá. A ruhák többségét "fast fashion" üzletből szerezték - e kifejezés azt jelzi, hogy ezek a boltok a lehetséges minimumra szorítják le a legújabb divatot követő ruhadarabok gyártásához szükséges időtartamot.
A nemzetközi környezetvédő szervezet erről készült jelentése szerint 20 divatmárka (köztük az Armani, a Levi's és a Calvin Klein) ruháiban veszélyes vegyi anyagot találtak, a Zara termékeiben viszont hormonzavart előidéző és rákot is okozó veszélyes vegyi anyagokat mutattak ki.
A Greenpeace vizsgálatán a Zara is fennakadt
AP / Sang Tan
A penzcentrum.hu által közölt összefoglalóban az áll, hogy a vizsgált ruhák kétharmada fennakadt a szűrőn; a leggyakoribb előfordulású, kifogásolt vegyületek az ún. nonil-fenol-etoxilátok (NEP), melyek nagy koncentrációban a hormonrendszert károsítják. A vizsgálatok a legmagasabb koncentrációjú NEP-vegyületeket a Zara, Metersbonwe, Levi's, C&A, Mango, Calvin Klein, Jack&Jones és a Marks&Spencer ruháiban mérték, de négy ruhában találtak nagy koncentrációjú ftalátokat (nehezen lebomló lágyítóanyagok), sőt kettőben az azofestékekhez használt rákkeltő aminok nyomaira bukkantak.
Itthon: négyből három
A Greenpeace vizsgálata a Magyarországon vásárolt négy termék közül a C&A pólón kis mennyiségű NEP-et és ftalátokat talált, ez utóbbit a Diesel pólóban is kimutatta. A Zara Pakisztánból származó gyermek farmerje viszont egyszerre tartalmazott hormonkárosító és festékekből származó rákkeltő anyagokat. (A negyedik termék, a H&M fehérneműje problémamentesen jutott át a szűrőkön.)
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a pénzügyi portálnak nyilatkozott, szerinte az az általános probléma, hogy a nagy ruházati cégek olyan országokban (Pakisztán, Banglades, Fülöp-szigetek stb.) gyártják termékeiket, ahol az európainál jóval megengedőbbek a környezetvédelmi előírások. De problámát jelent az is, hogy a ruhadarabokban egyébként engedélyezett, látszatra kis mennyiségben előforduló NPE-vegyületek azáltal, hogy évente a Földön mintegy 80 milliárd ruhadarabot állítanak elő, és dobnak ki végül a kukába, összességében nagy mennyiségben halmozódnak fel a világban.
A Divatos és toxikus című tanulmány és a Greenpeace kampánya már több gyártót is váltásra késztetett. A Zara tavaly decemberben vállalta, hogy 2020-ig kivonja ruháiból és a teljes gyártási folyamatból az összes veszélyes vegyi anyagot. Hasonló vállalást jelentett be a Levi's, majd a Nike, a Puma, az Adidas, a H&M, a C&A, a Marks&Spencer, a Benetton, és a Victoria's Secret is.
