Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Készenléti hitelt tudnánk támogatni – ezt mondta a Kossuth Rádiónak Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutalap (IMF) budapesti irodájának vezetője. Ivascsenko azzal kapcsolatban, hogy több nyilatkozata szerint a magyar kormány egy lengyel típusú rugalmas hitelkeretet szeretett volna, azt mondta, 2012 első felében egészen júliusig tárgyaltak a kabinettel azokról a gazdaságpolitikai lépésekről, amelyeket egy készenléti hitel keretében támogatni tudnak. Ez a hitelkeret az, amely a Magyarországéhoz hasonló szükségletekkel jelentkező országokra van szabva, ahogy pedig azt az elmúlt hetekben megállapították, ezek a tárgyalások megálltak – fogalmazott az IMF képviselője.
Az IMF budapesti irodavezetője hozzátette, ahogy azt több alkalommal is hangsúlyozták, nagyon üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a pénzügyi kiigazításban, különösen a 2012-ben megtett lépéseket, de ahhoz, hogy ez a pénzügyi konszolidáció hosszú távú legyen, gazdaságpolitikai változtatásokra lenne szükség, amelyek kiegyensúlyozott és fenntartható módon hozzájárulnak és ösztönöznék a befektetéseket, valamint a munkahelyteremtést. Ezt kellene kiegészíteniük a pénzügyi közvetítő rendszer helyreállítását célzó intézkedéseknek, hogy hitelek áramolhassanak a gazdaságba. Emellett szükséges a szerkezeti reformok folytatása is, ami javítaná a magyar gazdaság potenciális növekedési esélyeit – nyilatkozta a 180 perc című műsorban Irina Ivascsenko.
Az IMF képviselője emlékeztetett rá, hogy most fejeződött be Magyarországon a gazdaság éves felülvizsgálatához kapcsolódó látogatásuk – a felmérést a Valutaalap minden tagországában elvégzi. Ennek interneten is olvasható megállapításai kapcsán az irodavezető elmondta, álláspontjuk szerint a kormány tavaly valós elkötelezettségről tett tanúbizonyságot a pénzügyi egyensúly iránt, ami üdvözlendő. A finanszírozási lehetőségek oldaláról ezt határozottan támogatta a kedvező környezet, az enyhülő feszültség a világ pénzpiacain. Az ország gazdasági kilátásai ugyanakkor borúsak, részben szerkezeti okok, részben a gazdaságpolitika lépései miatt. „Ezért látnánk szükségesnek változtatást ez utóbbiban annak érdekében, hogy a magyar növekedés rövid, de még inkább hosszú távon is elindulhasson, ami az életszínvonalat is növelné és fenntarthatóvá tenné a fejlődést. A fenntarthatóság azt is jelenti, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság határozottan lefelé tartó pályára kerül” – fogalmazott Irina Ivascsenko.
A szükséges lépések szerinte három pillére kell, hogy épüljenek, mondta: másfajta egyensúly kell a pénzügyi, költségvetési kiigazításban, az eredménynek fenntarthatónak kell lennie, hogy befektetéseket teremtsen, vagy legalább támogassa a befektetést, munkahelyteremtést, ami a gazdasági növekedés javulását hozza magával. Intézkedésekre van szükség a pénzügyi rendszer működésének helyreállítására, hogy a hitelezés meginduljon – újra csak azért, hogy támogassa a növekedést és lehetőséget adjon a további szerkezeti reformokhoz, amelyek pedig további lökést adnak a növekedéshez rövid, de még inkább hosszú távon – tette hozzá a Kossuth Rádióban Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője.
