A törvényjavaslat szerint a rendkívül kockázatosnak ítélt tevékenységeket, köztük a spekulatív befektetési alapokkal kapcsolatos ügyleteket és az úgynevezett saját számlás kereskedést (ppt) akkor kellene elválasztani a lakossági üzletágtól, ha az ilyen tevékenységek volumene meghaladja a 100 millió eurót vagy pedig a mérlegfőösszeg 20 százalékát.

A rendszerszintű fontossággal bíró - csőd esetén a pénzügyi rendszer stabilitását  fenyegető - hitelintézeteknek továbbá szanálási, illetve felszámolási tervet, "végrendeletet" kell készíteniük. A javaslat harmadik fő eleme a bankmenedzserek büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét szélesíti.

Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint a kormány a javaslattal levonja a pénzügyi válság tanulságait. Az intézkedések célja a betétesek védelme és annak biztosítása, hogy ne az adófizetők pénzéből kelljen kimenteni bankokat a bajból. Valamennyi pénzügyi piacot, piaci szereplőt és pénzügyi terméket szabályozni kell az újabb válságok megelőzése érdekében - emelte ki a miniszter szerdai berlini sajtótájékoztatóján. 

Németország a bankrendszer reformjáról az Európai Bizottság felkérésére készült szakértői ajánlást követi, ha a törvényhozás elfogadja a javaslatot. A tavaly októberben bemutatott jelentés elemei körül nincs egyetértés az unióban. 

A német bankszakma túlzónak tartja a javaslatot. Az egyoldalúan, uniós konszenzus nélkül bevezetett szigorítás csak a német pénzügyi szféra versenyképességét rontaná, ezért "érthetetlen, hogy Németország miért szalad előre" - mondta Michael Kemmer, a német bankszövetség ügyvezetője a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.

Az ellenzék szerint a javaslat túl gyenge, és nem más, mint az őszi választásokra készülő kormánypártok kampányfogása. A javaslat nem orvosolja a pénzügyi rendszer bajait, mert csak egy "kampánycélú placebo" - mondta Gerhard Schick, a Zöldek parlamenti frakciójának pénzügy-politikai szóvivője.