Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára a Világgazdaság című napilap csütörtöki budapesti konferenciáján emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a 2000-es években a növekedés együtt járt az adósság bővülésével. Azt mondta, hogy az adósság 2012-től csökkenő pályára került, az államháztartás hiánya tavaly a GDP 3 százaléka alá csökkent, és az uniós módszertan szerint 2,7 százalék lehet. Leszögezte: nem lesz választási költségvetés 2014-ben sem, mert az elért 3 százalék alatti hiányt meg kell őrizni.
A válság tanulságait elemezve az államtitkár kiemelte az ipari termelés szerepének növekedését, amely jelenleg is 27 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Megemlítette másrészt azt, hogy változtatásra szorul a külgazdasági stratégia, és ennek a koncepciónak a jegyében született meg a "Keleti nyitás" politikája.
A 2013. évi fejlesztéspolitikát segítik az EU-tól származó források, amelyekből 1500 milliárd forint lehívása várható - jelezte az államtitkár, aki azt is hangsúlyozta, hogy 2014-2020 között az EU-s források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani a jelenlegi periódus 16 százalékos mértéke után.
A most induló 2014-2020 közötti EU költségvetési szakaszban az unió a közös célokhoz kíván hozzájárulni, amelyek közül a GDP arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordításnak 3 százalékot, a foglalkoztatási mutatónak 75 százalékot, a felsőfokú végzettségűek arányának 40 százalékot kell elérnie - magyarázta Cséfalvay Zoltán. A magyar célkitűzés a foglalkoztatásban 75 százalék, a K+F ráfordításban pedig 1,8 százalék.
Az EU által kitűzött 11 célprogram illetve felhasználható forrás közül Magyarország számára legfontosabb a gazdaságfejlesztési és innovációs program, rövidítve GINOP lehet - közölte az államtitkár.
