Magyarország időben és térben messziről nézve a hatalmas lehetőségek országa, közelről szemlélve viszont az elvesztegetett lehetőségeké - mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök a XII. Hungarian Business Leaders Forum keddi konferenciáján. Bajnai kiemelte, realitásérzék probléma van a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával. A 2012 őszén benyújtott konvergencia programban 18,5 százalékkal kevesebb GDP adatot mutatott be a kormány 2015-re vetítve, mint ahogy az a 2009-es konvergencvia programban szerepel. Ez 5 ezer milliárd forint a volt miniszterelnök szerint. Ennek az összegnek jóval több mint a fele a mi életünkből hiányzik. A következménye az egésznek az, hogy a hazai növekedés idén is recessziót jelez, a tavalyi ugyancsak recessziós év után. Mi úgy számolunk, hogy sajnos a tavaly 1,5 százalékos visszaesés után idén is zsugorodni fogunk, 0,5 százalékkal – mondta Bajnai.

A magyar kormány arról beszél, hogy egymást követő években is 3 százalék alatt tartotta a hiányt. Ezt a stabilitást a magánnyugdíjpénztárak államosítása okozta. Új és új megszorításokkal is csak a jövő felélésével férünk be egy nem fenntartható stabilitásba. Senki nem világít ma arra rá, hogy a másfél havi nyugdíjnak megfelelő összeg, amit a kormány a folyó fizetési mérleg hiányának eltüntetésére fordított, hova lett. Az én generációmnak már csak 10,5 havi nyugdíj biztosított – érzékeltette a volt miniszterelnök.

Magyarországon a beruházások szintje az elmúlt években folyamatosan csökkent, ma már az amortizációt költségeket sem forgatják vissza a gazdaságba a magánberuházók. Ez at jelenti, hogy a termelés bázisa szűkül. "Jó dolog elmenni a Mercedes-gyárba és vezetni az autót. De ehhez négy évvel ezelőtt meghozott döntések kellettek. Ha négy év múlva akar majd az akkori kormányfő szalagot átvágni, akkor nem lesz mit. Azok a beruházások, amelyek most elmaradnak, 3-4 év múlva fejtik ki hatásukat.

Mindez oda vezetett, hogy a magyar gazdaság 2010-ben 2 százalékra becsült növekedési potenciálja már nullára esett. Lényegében nem lesz felzárkózás az uniós átlaghoz, hanem tartós leszakadás lesz, ha nem változik meg tartósan a gazdaságpolitika. "Ez jelenleg az utánunk az özönvíz gazdaságpolitikája" – fejtette ki Bajnai. Ez közép távon a növekvő eladósítás irányába is mutat. A magyar gazdaság, miközben jók az adottságai, a rossz kormányzás miatt súlyos, de elhárítható problémákkal küzd.

A fiskális alkoholizmusból hogyan lehet kikerülni?

A kapitalizmust a bizalom talapzatára építették. Az elmúlt években ez viszont elszállt a társadalom és a vállalkozások, befektetők felől. Gazdasági korszakváltás legfontosabb lépése a bizalom helyreállítása. Stabili jogrendszerrel, intézmények fejlesztésével lehet ezt megalapozni. Többet kell majd tennünk 2014, hogy ezt visszaállításuk.

Az export Magyarországon már nem tud tovább nőni, ha nem lesz pótlás a termelőeszközökben. Ésszerű és kívánatos, hogy a beruházások legyen a magyar gazdaság húzóágazata. Az európai uniós forrásokkal lehet képes a magyar gazdaságot élénkíteni.

Bajnai már lezárná az elmúlt 25 évet

Túry Gergely

Magyarország az előttünk álló 7 éves uniós költségvetési ciklusban közel 5 milliárd euróval kevesebb pénzt kap, mint az előző időszakban. Ezt nehéz úgy beállítani, hogy többet kapunk, mint korábban, lehet trükközni az árfolyammal, de a lényeg, hogy kevesebbet kapunk – emelte ki Bajnai. Ez veszteség hazánk számára és az is, hogy a közép-magyarországi régió támogatásának 80 százalékát elvesztette.

Igaz, hogy ezt a veszteséget úgy vesztettük el, hogy kisebb lett a torta, de az is tény, hogy a fejlesztési pénzekből Románia, Szlovákia és Lengyelország lényegesen több forrást kap, mint korábban. A kormány ugyanakkor elért szépítő gólokat a tárgyalások során.

Ez a közel 1500 milliárd forint hiányozni fog a magyar gazdaságból. A következő két kormánynak így kell kalkulálnia, ennyivel kevesebbet fektethet be az állam, így még inkább arra kell koncentrálni, hogy a magánbefektetések húzzák a gazdaságot.

A foglalkoztatás bővítése kulcsmomentum, új szemlélet kell, hangsúlyozta Bajnai. A csökkenő munkaerőpiaci kereslet komoly gond, másrészt pedig az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedése – mely az elmúlt 20 évet meghatározta – a rendkívüli probléma. Erre reagálni kell, de nem a társadalom kétfelé osztásával, közmunkába taszítással. A foglalkoztatás teremthet társadalmi stabilitást hazánkban.

Egy másik direkt gazdasági cél pedig az oktatás. Nincs tartós növekedés, talpon maradás sem, ha az oktatást Magyarország nem teszi rendbe. Az oktatás nem költségvetési kérdés, ezért aggasztó, ami az oktatásban történik.

Vannak olyan országok, melyek az európai centrumba akasztják csáklyájukat, és megértették, hogy a magasan hozzáadott értékű termékek előállítása a kiút, nekünk is a tudásgazdaság irányába kellene indulnunk. Ehhez a hajóhoz kell magunkat kikötni.

A jó kormányzás lenne minderre a kulcs, ami nem „szpáhi gazdálkodást” folytat. Egy ilyen a piacot nem kiváltani, felszámolni akarja, hanem csak a vadhajtásait akarja szabályozni. Az a jó kormányzás, mely nem önti ki a gyereket a fürdővízzel.

Szükség lesz egy bizalomhelyreállító csomagra, ilyen például egy adóalkotmány, mely pluszgaranciákat nyújtana a befektetőknek. Ez az alkotmány rögzítené, hogy milyen adókat és milyen mértékben lehet hazánkban bevezetni, hogy ne rángathassák az adókat kéthetente. A minimálbérre kitérve a volt miniszterelnök kifejtette, hogy az utóbbi években a kártékony, egykulcsos adórendszer több mint 10 ezer forintot vett ki a minimálbért keresők zsebéből.

Az önkormányzati rendszer átalakításával Bajnai viszont egyetért, a racionalizálás helyes irányú a változtatás. Ezekeben az egységekben viszont meg kell maradnia az önkormányzatiságnak. A jó kormányzás nem fűnyíróval nyír, hanem egyenként nézi meg a problémákat – emelte ki a volt miniszterelnök.