"Önmagában a stabilitás nem hoz növekedést. A reformok tehetik tartóssá a stabilitást és növekedést. A reformok ugyanakkor bizonytalanná is tehetik a stabilitást." - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Hungarian Business Leaders Forum  keddi konferenciáján, melyet Mission possible (A küldetés teljesíthető) címmel rendeztek .

A misszió, amit véghez kell vinni: a pénzügyi stabilitás megteremtése és azon reformok végigvitele, melyek a gazdasági növekedéshez szükségesek.

"Senki nem gondolta volna, hogy öt évig fog tartani a válság." - mondta Cséfalvay, aki szerint amennyire komplex ez a válság, a válaszok többsége viszont ugyanarra a srófra járt, és az ötéves periódus csak rövid távú megoldásokat hozott. A nagyon erős megszorító lépéseknek ma már mindenki tudja, hogy milyen negatív hatásai vannak a gazdasági növekedésre, ezzel már az IMF is tisztában van az államtitkár szerint: a megszorítások Cséfalvay szerint elvonják a figyelmet a reformokról.

Ezek az eredményeink

A reformokra kitérve Cséfalvay elmondta, hogy azok két csoportra bonthatóak. Az elsőbe intézményi- valamint adóreformok sorolhatók, míg a másodikba azok a reformok, amelyek a növekedést alapozzák meg (munkaerőpiaci és közszférát érintő reformok). Az intézményi reformoknál az államtitkár kiemelte az „adósságféket” és a Költségvetési Tanácsot. "Magyarország az európai változásokkal szinkronban van, mivel nálunk is alkotmányban rögzített az adósságfék." - mondta.

Az adóreformokkal kapcsolatban Magyarország azt érvényesítette, hogy a válság terheit meg kell osztani, és egy olyan adómixet dolgozott ki, mely a növekedést szerinte elősegíti. Bankadó már több európai országban is létezik, ha a válság terheinek megoszlására gondolunk. Azt a fajta adómixet, amely a fogyasztáson lévő adókat emeli, a munkára rakódó adókat csökkenti, már kevesebb országban figyelhetünk meg.

A versenyképességet igazán növelő tényező a rugalmas munkaerőpiaci szabályozás. Talán ez Európa legrugalmasabb munkaerőpiaci reformja.  Ezt az államtitkár egy példával szemléltette: szerinte nálunk azért nem pihennek a robotok a gyárakban, mert rugalmas a munkaerőpiac.

Másfelől  a német mintájú duális képzési rendszer bevezetése volt még nagy eredmény. A megyei, járási rendszer átalakítása és a különböző közszolgáltatások területi újraszervezéseis jelentős reformok vannak

Mindaz, ami az adórendszerben az elmúlt két évben lezajlott, azt jelenti, hogy befejeződött az adórendszer átalakítása, a rendszer elnyerte végleges formáját. A gazdaság kifehérítésében ugyanakkor vannak lépések.  Amit a munkaerőpiacon tettek, az egy „virtigli ortodox” politika a kínálati oldalon, viszont hiányzik a keresleti oldal, de erre is tettek lépéseket a munkahelyvédelmi akciótervvel.

A magyar sztori folytatódik

Magyarország ezek után visszatérhet az eredeti „sztorijához – emelte ki Cséfalvay. Egy kicsi nyitott gazdaság vagyunk, erős ipari bázissal, tehetséges munkaerővel, jó infrastruktúrával,  a kilencedik legglobalizáltabb gazdasággal (az Ernst&Young kutatása szerint). Az elmúlt évtizedben ezt a történetet nagy kihívás érte. 2002-2010 között az látszódott, hogy a termelés helyett az újraelosztó politika lépett előtérbe, annak minden következményével.

Cséfalvay bízik abban, hogy az első félévben a túlzottdeficit-eljárás is lezárásra kerül. A fiskális konszolidáció is azt jelzi, hogy elvégeztük a házi feladatunkat, a kormány eltökélt, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartja. 2,7 százalékos deficitet vár a kormány tavalyra, idén is alatta lesz, és jövőre is, meg azután is. Ez fontos eredmény. Soha nem volt még három százalék alatti hiány hazánkban. Cséfalvay szerint semmifajta választási költségvetés nem készül jövőre. Akik választási költségvetést készítettek, azokban az években elszabadult a hiány. Addig, amíg ez a kormány van hivatalban, 3 százalék alatt lesz a hiány.

Sokan beszélnek arról, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség hazánkban. De Magyarországon arra van szükség, hogy a kicsi és nyitott gazdaság sztorit folytassuk tovább.