Az erőművek zöme elavult, az épületek többsége energiapazarló Magyarországon

A Hozam Klubban tartott fórumon Kovács Pál emlékeztetett: a Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célja, hogy az ország képes legyen csökkenteni jelenlegi energiafüggőségét.

Rámutatott: az ország energiaszükségletének 62 százalékát fosszilis energiahordozók importjából fedezi, és a földgázigény 82 százaléka származik behozatalból. Az erőművek zöme elavult, alacsony hatásfokú, az épületek 70 százaléka energiapazarló - tette hozzá.

A helyzet javításához az energiahatékonyság növelésére van szükség, valamint Magyarországnak az eddiginél szorosabban kell kapcsolódnia az európai energia infrastruktúrához - hangsúlyozta az államtitkár.

Jelezte: 2050-ig az 1990-es mennyiséghez képest Magyarországnak 85 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. Úgy vélte, hogy mindemellett elengedhetetlen a - részben kiaknázatlan - fosszilis energiaforrások - így a szén- és lignitkészletek - bányászatának fenntartása, sőt növelése, aminek feltétele a jelenleginél korszerűbb technológiák alkalmazása.

Ugyancsak fontos része e folyamatnak a megújuló energiák növekvő mértékű hasznosítása, amit a kormány 2010 óta mintegy 150 milliárd forint beruházási támogatással segített. Ennek kapcsán a politikus emlékeztetett: az uniós klímapolitikai vállalások között szerepel, hogy az ország 2020-ig a mostani nem egészen 9 százalékról 14,65 százalékra növeli a megújuló energiák felhasználásának részarányát és összességében 10 százalékos energiamegtakarítást ér el.

Ugyanakkor aláhúzta, hogy az egy főre jutó magyar energiafogyasztás 35-40 százalékkal alacsonyabb, mint Csehországban, Dániában vagy éppen Németországban, ami hosszabb távon versenyképesség-javító tényező lehet.

Az államtitkár közölte: az ország ásványkincsei közül eddig kisebb hangsúlyt kapott a világpiacon jelenleg rendkívül értékes ritkaföldfémek kitermelése, amire tavasszal koncessziós pályázat kiírását tervezi a kormány.