Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Hollande tavaly májusi megválasztása óta hivatalos látogatás keretében első ízben kereste fel Ázsiát. A francia köztársasági elnök vendéglátóját biztosította arról, hogy Párizs támogatja India jelöltségét az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó tagságára.
A két vezető közös sajtótájékoztatón elmondta, megbeszélést folytattak a nyugat-indiai Dzsaitapúrba tervezett polgári célú nukleáris komplexum építéséről, és megerősítették, hogy megkezdik a projekt megvalósítását, amint lezárulnak az azt érintő kereskedelmi és műszaki tárgyalások.
Újdelhi és Párizs 2010-ben állapodott meg arról, hogy az Areva francia atomipari óriáscég hat - a jelenleg legkorszerűbb, harmadik generációs - nyomottvizes reaktorral (EPR) építi meg a komplexumot, amelynek a hírek szerint összesen 9900 MW lehet majd a teljesítménye (összehasonlításképpen a paksi atomerőmű kapacitása 2000 MW).
Szingh és Hollande találkozójukon regionális biztonsági kérdésekről és az űrkutatásban való együttműködésről is tárgyaltak. Napirenden volt az a tavaly aláírt 11 milliárd dolláros megállapodás is, amelynek értelmében India 126 francia Rafale vadászbombázót vásárol, ebből 18-at a francia Dassault hadiipari cég szállítana Indiába, míg a többit a tervek szerint helyben gyártanák le a Hindustan Aeronautics Ltd (HAL) indiai állami vállalat közreműködésével.
A francia államfő csütörtökön újságíróknak elmondta, sikerült előrelépést tenni az ügyben, ezt az indiai kormányfő is megerősítette. Indiai tisztségviselők szerint az ügyletről szóló végleges megállapodást júliusnál előbb nem írják alá. A francia államfő két napot tölt Indiában, ahova öt minisztere és mintegy hatvan nagyvállalat (egyebek közt a Dassault, a Thales, az Areva, az LVMH és a Sanofi) vezetője kísérte el.
