2010 az az év volt, amikorra valóban megérett a helyzet a változtatásra, a gazdaságpolitika azonban csak szaporította a kudarcok számát – mondta Oszkó Péter a Bajnai Gordon által kezdeményezett Együtt 2014 gazdasági programjának bemutatóján. A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere szerint a gazdaságpolitika tönkretette tőkevonzó képességünket és rontotta a felzárkózási esélyeinket. Magyarországon úgy zajlik a válságkezelés, hogy a kormány intézkedései növelik a jövedelemkülönbségeket, Oszkó szerint nehéz olyan társadalmi csoportot mondani, amelyik ne járt volna valamivel rosszul. A fiatalok és az álláskeresők pedig nagyon rosszul jártak.

2010-ben úgy látott hozzá a kormány a kormányzáshoz, hogy nem volt ötlete, nem volt programja – mondta a volt pénzügyminiszter. Az intézkedéseit a kormány első körben deficitnöveléssel szerette volna finanszírozni, ami azonban a nemzetközi intézmények ellenállásába ütközött. Miután a gazdasági növekedés elmaradt, megszorítási kényszerbe hozta magát, de elsősorban bevételnövelő intézkedésekkel foltozta be a lyukakat, amely tovább rontotta a növekedést. A megszorítások és különadók azért voltak szükségesek, mert a kormány saját maga verte szét a költségvetési stabilitást. Eközben úgy sikerült a kormánynak drágábbá tenni a foglalkoztatást, hogy közben a minimálbért keresők kevesebbet visznek haza.

Oszkó szerint hosszú évekre stagnálásra van ítélve az ország, folyamatos leszakadást okozó pályán vagyunk. Az államadóssággal szemben valós érdemi eredmény nincsen, annak ellenére, hogy sok ezermilliárd forintot költött a kormány erre. Hasonlóan súlyos probléma, hogy a munkanélküliség sem fog csökkenni érdemben, és a foglalkoztatottak számának bővülése is reménytelen. A magánnyugdíjpénztárak államosításán kívül a kormány érdemi egyenlegjavulást a költségvetésben nem ért el – sorolta Oszkó Péter.

Mit kellene csinálni?

A volt pénzügyminiszter szerint alapvetően két dolgot nem szabad tenni, azt, amit 2006 és 2010 környékén tettek a kormányok. Nem szabad adósságot eredményező költekezésbe fogni, és azt sem szabad, ami 2010-ben történt, a gazdaság növekedési forrásait nem szabad elvonni politikai célokra. Sem az adósságpályát, sem a növekedési pályát nem lehet feláldozni – hangsúlyozta. Teljesíteni kell az eurócsatlakozáshoz szükséges kritériumokat is – mondta Oszkó. Emellett a fékek és ellensúlyok visszaállítása elsődleges az üzleti bizalom helyreállíttásához. Új növekedési politika is kell.

A bizalom visszaállítása lenne a kulcseleme Bajnaiék gazdaságpolitikájának. Adóalkotmány kell, a költségvetési transzparencián is javítani kell: negyedéves parlamenti beszámolókkal, programalapú költségvetéssel, és vissza kell állítani a Költségvetési Tanács Titkárságát.  

Semmilyen haszna nem volt az egykulcsos adónak, vissza kell térni a progresszív adózáshoz. A progresszív adózás megszüntetése ugyanis hiba volt amiatt, mert növelte az alacsony jövedelműek adóterhelését, így csökkentette a foglalkoztatást. Visszavezetnék az adójóváírást, és bevezetnének egy magasabb kulcsot is. A magasabb adókulcs a  havi bruttó 400 ezer forint felett léphet be, a cél az, hogy a legjobban kereső 10 százalékot vonják be ebbe a teherviselésbe. Az adójóváírás visszavezetése a minimálbéren élők jövedelmének 8-10 százalékos emelkedését jelentené, de csak az átlagbérig lehetne igénybe venni.

A munkaerőköltségben is romlott a versenyképességünk, ezért ezen is javítani kell. Nem tartják rossznak a jelenlegi kormány munkahelyvédelmi akciótervét, de csak a károk mérséklésére alkalmas szerintük.

A különadók csak elvonták a gazdaság növekedési forrásait – mondta Oszkó. 2014 után a különadók kivezetése össze kell kapcsolódjon a banki hitelezés növekedésével és a beruházások növekedésével.

A foglalkoztatáspolitika az oktatáspolitikánál kezdődik. A röghöz kötést az elsők között kellene eltörölni, pedagógus életpályamodell szükséges – mondta Oszkó.