Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
A Nemzetközi Valutaalappal 2008-ban kötött megállapodás csődközeli helyzettől mentette meg az országot - mondta a leköszönő jegybankelnök az InfoRádió Aréna című műsorában. Simor András szerint akkor az volt a legfontosabb, hogy az ország pénzügyi biztonságba kerüljön, elejét kellett venni a pániknak.
A hitelkeret olyan elrettentő erőt jelentett, aminek az volt az üzenete, hogy az ország ellen nem érdemes spekulálni, mert annyi pénzük lesz, hogy minden spekulációt vissza tudnak verni - közölte Simor. Hozzátette, fontos célja volt a megállapodásnak, hogy bizonyos változások történjenek a gazdaságpolitikában, amelyek révén fenntarthatóbbá válik.
Példaként említette a középtávú költségvetési keretrendszer bevezetését, és azt, hogy akkor jött létre a Költségvetési Tanács. Az intézkedések azt biztosították, hogy Magyarország stabilabb és értelmesebb gazdaságpolitikát folytasson - emelte ki.
Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy az akkori megállapodás túlságosan a mennyiségekre koncentrált, a minőségekre kevésbé. Viszonylag egyszerű számcélokat határoztak meg, amit a kormánynak be kellett tartania, de arra talán nem fordítottak elég figyelmet, hogy milyen eszközökkel tartja be a hiánycélt, valamint ezek milyen hatást gyakorolnak az ország hosszú távú növekedésére és versenyképességére.
A minőségi kritériumok kevesebb figyelmet kaptak a megállapodásban, mint amennyit kellett volna - tette hozzá.
Az IMF-et sok kritika érte az 1998-as ázsiai válság idején, hogy túlzottan beleavatkozik az országok gazdaságpolitikájába, ezért változtattak és távolságtartóbb lett a stratégiájuk. A valutaalap megmondja a célokat, de hogy ezt hogyan éri el a kormány, az már az ő dolga - emlékeztetett Simor András, aki szerint ez nem a legjobb ötlet.
A jegybankelnök szerint az IMF újra változtatott a stratégiáján, ezt mutatja a legutóbbi országjelentés is. Ebben nem azt kritizálják, hogy túl magas a költségvetési deficit, hanem azt, hogy milyen a kiigazító intézkedések minősége és milyen következményekkel jár a gazdaság fejlődésére - tette hozzá.
