Az MSZP-s politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy akik nem értenek egyet a felülvizsgálati bizottság döntésével, és fellebbeznek ellene, az eljárás végéig nemcsak az ellátásukat, hanem biztosítási jogviszonyukat is elveszítik, így csak életmentő beavatkozásokra tarthatnak igényt. Hozzátette: ha valaki a fellebbezés elutasítása után bírósághoz fordul, akár évekre ellátás nélkül maradhat.

Korózs Lajos szerint az Orbán-kormány "nem tekinti embernek" a rokkantakat: előbb csalónak állította be, majd megfosztotta őket a nyugdíjuktól, tavaly januártól pedig 200 ezer embert kötelezett állapot-felülvizsgálatra. Szavai szerint a felülvizsgálat rosszul halad, várhatóan idén sem végeznek vele, azoknak pedig, akik fellebbeznek a határozat ellen, ez idő alatt régi ellátásuk már, az új pedig még nem jár, így ehhez kapcsolódó biztosításuk is megszűnik.

A szocialista párt elnökségi tagja azt is megemlítette, hogy a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltetné az alaptörvényben, amely jelenleg úgy szól, hogy "anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult".

Korózs Lajos úgy fogalmazott: a kormányoldal a jelek nincs tisztában azzal, hogy nem minden rokkant fogyatékos, vagy el akarja venni tőlük jelenleg is csak mintegy 20 ezer forintos támogatásukat. Szombaton a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) közleményben tiltakozott az ellen, hogy kikerülhet az alkotmányból a rokkantság fogalma. Ezzel ugyanis szerintük több százezer megváltozott munkaképességű ember ellátása kerülhetett volna veszélybe.

Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő ezután úgy nyilatkozott: a rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvényben, a Fidesz-frakció ugyanis Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megkeresésére támogatja ezt, és erről módosító javaslatot terjesztenek a parlament elé.