Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága a tavalyi év második és harmadik negyedévében 2008 óta harmadszor süllyedt enyhe recesszióba, de a módosított negyedik negyedéves adatok alapján elemzők szerint a szigetország mérsékelt növekedési pályára lépett.
Ugyanakkor szintén pénteken bejelentett adatok alapján idén januárban sorozatban a harmadik hónapban regisztrált folyófizetésimérleg-passzívumot Japán. A 364,8 milliárd jenes deficit közgazdászok értékelése szerint arra enged következtetni, hogy a kilábalás a vártnál lassabb ütemű lesz, és a jen gyengülése csak hosszabb távon fogja javítani az ország exportteljesítményét, míg a behozatalra azonnali hatást gyakorolt.
A japán fizetőeszköz több mint 10 százalékot esett Abe Sindzó miniszterelnök és kormánya december végi hivatalba lépése óta. Az új kabinet kétszázalékos inflációs cél meghatározására vette rá a jegybankot, és egy 20,2 ezer milliárd jenes gazdaságélénkítő programmal próbálta beindítani a növekedést.
A kormányfő "Abenomics" néven is emlegetett gazdaságpolitikája további állami költekezést és monetáris lazítást ígér a növekedés beindítására. Ez utóbbi cél érdekében Abe a nézeteit támogató Kuroda Haruhikót nevezte a jegybank élére, a parlament jóváhagyása esetén március közepén hivatalba lépő elnöktől agresszív monetáris lépéseket várnak a piacok.
Ugyanakkor japán elemzők pénteki értékeléseikben arra is rámutattak, hogy a tengerentúli – elsősorban az európai és kínai – kereslet számottevő növekedéséig gyenge marad a hagyományosan exportvezérelt Japán kilábalásának üteme. Erre utal az is, hogy az évesített növekedés ellenére az előző negyedévhez képest nem változott a japán GDP tavaly október és december között. A GDP-deflátor 0,4 százalékkal esett, jelezve, hogy Japánban továbbra is erős deflációs nyomás uralkodik.
