Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
"A Magyar Nemzeti Bank volt az utolsó nagy intézmény, amely nem állt Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz közvetlen befolyása alatt, de meglepő sebességgel mozdultak azért, hogy megszilárdítsák az ellenőrzésüket mióta kinevezték az új jegybankelnököt múlt hónapban" – írja a Financial Times azzal kapcsolatban, hogy Matolcsy György, az "unortodox" gazdaságpolitikáért felelős gazdasági miniszter került az MNB élére alig két hete azt ígérve, hogy egy új korszak következik a jegybank és a kormány együttműködésében.
Azóta új vezetőket nevezett ki, hogy elvegye a két helyettesének főbb feladatait, elbocsátott három felsővezetőt és lefokozott egy negyediket, miközben a dolgozók többsége veszélyben érzi állását.
"Ez Orbán 'forradalmának' a vége, a központi bank volt az utolsó bástya, amit nem vettek be" – idézi a a Financial Times az egyik banki dolgozót, míg mások úgy nyilatkoztak, hogy az alkalmazottak azt sem tudják, hogy másnap lesz-e egyáltalán egy székük, asztaluk vagy irodájuk.
MTI / Kovács Attila
"Simor András, a független gondolkodású előző vezető sikeresen védte ki a lemondására irányuló erős kormányzati nyomást" – írja a lap, amely megjegyzi, bár a banki dolgozók számítottak változásokra Matolcsy érkezésével, azok "sebessége és kicsinyessége" mindenkit megfélemlített. A lap olyan példát is említ, hogy a kirúgott kulcsfontosságú emberek között volt olyan is, akinek egyáltalán nem voltak politikai ambíciói, viszont szakmailag kiváló volt, az amerikai elitképző Massachusetts Institute of Technologyban (MIT) doktorált.
A Financial Timesnak nyilatkozó banki dolgozók elmondása szerint az MNB alkalmazottainak többsége már elkezdett új munka után nézni, általában az EU-ban, az Európai Központi Bankban, vagy az IMF-ben.
A lap felidézi, hogy a kormány által delegált külső tagok szavazatai alapján az MNB eddig hétszer csökkentette a jegybanki alapkamatot, hogy így próbálja fellendíteni a növekedést, ám míg az exportteljesítmény erős, a gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal zsugorodott, a legtöbb elemző pedig legjobb esetben is csak stagnálást jósol 2013-ra.
Az új banki vezetés valószínűleg tovább fogja csökkenteni a kamatot, és a kkv-hitelezést ösztönző politikát fog követni, a forint azonban öt százalékkal gyengült ebben az évben, részben a kamatcsökkentésnek köszönhetően. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint pedig a hitelezés ösztönzése sem fog bejönni Matolcsynak, a kereskedelmi bankok ugyanis félnek tőle a kiszámíthatatlan üzleti környezet és a magas bankadó miatt. A lap megjegyzi, bár a kormányzat lazább monetáris politikáját egyelőre még nem büntették meg a piacok, de bármilyen változást a nemzetközi hangulatban azonnal érezni fognak Magyarországon.
fzs
