Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Túlsúlyos a bankszektor
Túlreprezentált a bank-, illetve a pénzügyi szolgáltatási szektor Cipruson, ami igen sérülékennyé teszi az ország gazdaságát. A két ágazat adja a hazai össztermék (GDP) 45 százalékát, a turizmussal együtt mintegy 70 százalékát. A 800 ezer fős országban 8500-an dolgoznak a pénzügyi szektorban, ebből 3200-an a legnagyobb bankban, a Bank of Cyprusnál, és 2300-an a második legnagyobb pénzintézetnél, az összeomlás szélén álló Laiki banknál. A két legnagyobb ciprusi bank lényegében fizetésképtelen, az ország pedig a bankszektor válsága miatt már 2011 ősze óta nem jut forráshoz a pénzügyi piacokon.
A Cipruson kialakult helyzetről kezdeményeztek vasárnap délután Brüsszelben, a rendkívüli miniszteri találkozót Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a csoport elnöke hívta össze szombaton. A tanácskozásra igyekvő tárcavezetők óvatos optimizmussal nyilatkoztak, a legtöbben egyértelműen azon az állásponton voltak, hogy hosszú, éjszakába nyúló egyeztetésre számítanak, de bíznak abban, hogy sikerül megállapodásra jutni a Nicosiának szánt segítségről.
A találkozó hivatalosan vasárnap 18 órakor vette volna kezdetét, de a kiszivárgott hírek szerint a miniszterek csak két órával később ülnek majd tárgyalóasztalhoz, mert a ciprusiakkal folytatott előzetes egyeztetések elhúzódtak. Fél órával azután, hogy a tárgyalásoknak meg kellett volna kezdődniük, Nikosz Anasztasziedisz ciprusi elnök egy népszerű internetes mikroblog oldalon azt tette közzé, hogy az egyezkedés még nem ért véget. "Az egyeztetés folytatódik. Mindent megteszünk Ciprusért" - áll az elnök rövid, görög és angol nyelven közzétett üzenetében.
Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter leszögezte, hogy Párizs véleménye szerint a nagy, 100 ezer euró fölötti betétekkel rendelkezőknek áldozatot kell vállalniuk, ki kell venniük a részüket a helyzet kezeléséből, "ha helyi lakosok, ha nem". Ezzel arra utalt Moscovici, hogy a 100 ezer eurót meghaladó ciprusi bankbetétek jelentős része külföldiek, nagyrészt oroszok nevén van. Mint mondta, mindig is azon az állásponton volt, és amellett szállt síkra, hogy a 100 ezer euró alatti ciprusi betéteket "zéró adó" sújtsa.
Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy Ciprus helyzete "egészen kivételes", ezért szerinte féken tartható a probléma továbbterjedésének kockázata. A politikus kijelentette: legszívesebben megkímélné az egyszeri illetéktől azokat, akiknek 100 ezer eurónál kisebb betétjeik vannak. A spanyol tárcavezető nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy szerinte az eurózónának meg kell mutatnia, hogy képes hiteles megoldásokkal előállni.
Michael Noonan, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország pénzügyminisztere kijelentette: a 100 ezer eurónál kisebb betétekre vonatkozó garancia "szent és sérthetetlen". Noonan úgy vélekedett, hogy nem számít gyors, könnyű megállapodásra, szerinte a tárgyalások ismét hajnalig tartanak majd. Az ír tárcavezető sietett hozzátenni, hogy a Cipruson kialakult helyzet Írországra nincs és nem is lesz közvetlen hatással.
A holland pénzügyminisztérium államtitkára, Frans Weekers a tanácskozásra érkezve úgy nyilatkozott: nem kizárható, hogy Ciprusnak most már a múlt hét végén elfogadott mentőcsomagnál több pénzre lehet szüksége az elmúlt napokban kialakult zűrzavar miatt.
A ciprusi vezetés eredetileg azt akarta elérni, hogy a nemzetközi hitelezői trojka finanszírozza a fenntarthatatlanul működő bankrendszert, és hallani sem akart arról, hogy a két legnagyobb ciprusi bank befektetői viseljék a válság terhét, kivéve a 100 ezer euró alatti összegű betétek tulajdonosait, akiknek a pénze az uniós jog alapján betétbiztosítási védelem alatt áll – vélekedett Wolfgang Schäuble a Welt am Sonntag című lapnak adott interjúban.
A nemzetközi hitelprogramnak azonban csak akkor van értelme, ha "a gyökerénél ragadja meg a problémákat" – mondta a német pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: az euróövezeti tagországok meg akarják akadályozni, hogy Ciprus fizetésképtelenné váljon, ez azonban nem változtat a nemzetközi hitelprogram feltételein.
Ciprus "így is meg úgy is nehéz út elején áll", a problémákért pedig csak saját magát okolhatja, hiszen a válság nem a segítség feltételeihez ragaszkodó uniós partnerek makacssága miatt alakult ki, hanem a helyi bankszektor "működésképtelen üzleti modellje" miatt – mondta Wolfgang Schäuble.
