Mennyit hoz a buliélet Budapestnek?

Az amerikai partiarcok gazdaságra gyakorolt hatása úgy vetődhet fel, hogy a tavaszi szünetben tömegesen összepakolják cókmókjukat, és elmennek bulizni jellemzően valamilyen kellemes, meleg helyre – írja a Pénzügyi Szemle Online.

A The Atlantic amerikai hetilap nemrég egy tanulmányt ismertetett, mely azt vizsgálta, hogy ezek a bulitúrák milyen nyomot hagynak egy adott állam vagy város gazdaságán. Az amerikai fiatalok 40 százaléka útra kel ilyenkor, csak Texasban és Floridában 1 milliárd dollárt költenek el a bulizók, így egyértelműnek tűnik a pozitív hatás. A kép azonban korántsem ennyire egyértelmű.

A floridai, texasi és arizonai forgalmi adókra és a hotelektől beszedett adókra támaszkodva arra juthatunk, hogy egyes kocsmák és panziók ugyan biztosan jól járnak a bulizó fiatalokkal, de összességében nem mutatható ki pozitív gazdasági hatás (az adóbevételek nem kiemelkedőek márciusban és áprilisban, sőt) – az egyetlen statisztika pedig, amelyik erre az időszakra kimagasló értéket mutat nem más, mint a szabálysértés és a bűncselekmények száma. A hetilap szerint a csekélyebb gazdasági hatás arra vezethető vissza, hogy az egyetemisták jellemzően szegények, és bár sokan vannak, de keveset költenek. Az is igaz ugyanakkor, hogy ha keveset is költenek, de legalább költenek, nélkülük a szezon még rövidebb és rosszabb lenne.

Magyarországon – itt különösen Budapest mint Közép-Európa buliközpontja az érdekes – a blog szerint eddig még nem számolták ki, hogy összességében mivel járnak a nyáron egymást érő fesztiválok és bulik: ha pozitív a szaldó, akkor egy vitával kevesebb, ha negatív, akkor érdemes gondolkodni.