A március 26-i ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyve szerint az alapkamat 5,00 százalékra csökkentésére Matolcsy György jegybankelnök és Balog Ádám alelnök, valamint Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György és Pleschinger Gyula külső tagok voksoltak. Az 5,25 százalékos kamat szinten tartására az MNB két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc szavazott.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az alapkamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.

A hazai fizetőeszköz közelmúltbeli gyengülését és árfolyamának megemelkedett volatilitását illetően nem volt egységes a tanács tagjainak véleménye. Többségük szerint ez elsősorban a ciprusi eseményekhez, a jegybanki vezetőségváltással kapcsolatos bizonytalansághoz és az S&P általi leminősítéshez köthető. A tanács néhány tagja szerint azonban ebben jelentős szerepet játszottak a piac által várt és beárazott lazítási lépések. Utóbbiak megítélése szerint a forintárfolyam aktuális szintje és megemelkedett volatilitása, továbbá az állampapír-piaci folyamatok óvatos és kiváró monetáris politikát indokolnak.

A tanácstagok március végén arra reflektáltak, hogy az euró forintárfolyama 305 forint közelében állt, 10 forinttal magasabban mint egy hónappal korábban. A monetáris tanács értékelése alapján kockázatot jelent, amennyiben az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a gyenge reálgazdasági teljesítmény közötti ellentét tartósan nem oldódik. A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet.

A tanácstagok többsége úgy vélte, az aktuális inflációs és növekedési kilátások lehetővé teszik a monetáris kondíciók lazítását. Egyes döntéshozók ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az alacsony gazdasági növekedés mögött strukturális okok húzódnak meg, amelyekre nem jelent megoldást a monetáris kondíciók lazítása, hanem más típusú gazdaságpolitikai válaszok szükségesek.

A testület tagjai abban egyetértettek, hogy a makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatok alakulását számottevő bizonytalanság övezi, így a legjelentősebb kockázatok a gazdaságban meglévő szabad kapacitások mértékével, valamint a hitelezés és a kockázati megítélés alakulásával kapcsolatosak.

A döntéshozók abban egyetértettek, hogy a válságból való kilábalás sebességét érdemben befolyásolja a hitelezés alakulása. A tanács tagjai ugyanakkor megjegyezték, hogy egyelőre nehezen mérhető fel, hogy az utóbbi időszak kamatcsökkentéseinek a hitelkamatokra gyakorolt mérséklő hatása milyen mértékben élénkíti a hitelezést.

Megjegyezték: amennyiben a kialakult alacsonyabb hitelkamatok érdemben növelik a beruházási aktivitást, és a lakossági hitelezés felfutásán keresztül számottevően támogatják a lakossági fogyasztást, akkor a gazdaság válságból való kilábalás gyorsabb lehet. A monetáris tanács a gazdasági növekedés fokozatos beindulására számít a következő negyedévekben.

A növekedési kilátásokról elmondták: az idei évben az erősödő kivitellel megindulhat a növekedés, azonban a belföldi kereslet élénkülése, és ennek folyományaként a kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet csak jövő évtől várható. A vállalatok beruházási aktivitása is csak jövőre, a konjunktúra erősödésével párhuzamosan  élénkülhet.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan a tanács jegyzőkönyvében az áll, hogy az infláció az idei év egészében a 3 százalékos cél alatt maradhat, míg 2014-ben a célérték közelében alakulhat. Az év eleji adatok alapján bekövetkezett "infláció fordulat" a jegyzőkönyv szerint megerősíti a tanács többségének korábbi véleményét, amely szerint a nyomott keresleti környezet komoly árleszorító hatással bír. Ezen kívül az év eleji rezsicsökkentés is mérsékelte a fogyasztói inflációt.

A tanács tagjainak többsége szerint az egyes ágazatok adóterhelését növelő költségvetési intézkedések költségnövelő hatása a termelési láncon keresztül fokozatosan a teljes vállalati szektorban jelentkezhet, ám a negatív kibocsátási rés mellett a fogyasztói árakba történő továbbhárítás lassú és csak részleges lehet.

A tanács ülésén utoljára vett részt Karvalits Ferenc, illetve Király Júlia. Előbbi hatéves mandátuma március végén lejárt, míg Király Júlia alelnök legkésőbb április 22-i hatállyal benyújtotta lemondását.