Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az OECD kompozit konjunktúramutatójának értéke 99,45 pont volt februárban Magyarországon a januári 99,39 pont után. Az index egymást követő hatodik hónapban javult: 2012 augusztusában 99,14 ponton volt a lokális mélypont.
A mutató azt jelzi, hogyan áll a gazdasági konjunktúra a hosszú távú növekedési trendhez képest. A 100 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a hosszú távú átlagnál lassabb növekedésre van kilátás, míg a 100 pont feletti értékek ennél gyorsabb növekedést vetítenek előre.
Az OECD közleményében kiemelte, hogy a legtöbb nagyobb gazdaságban a növekedés fellendülésének irányába mutatnak az adatok. Az OECD egészére vonatkozó index 100,37 pontról 100,50 pontra, míg az euróövezeti mutató 99,73 pontról 99,88 pontra javult.
A régiós országok közül a lengyel mutató a januári 100,35 pontról februárban 100,46 pontra, a szlovák 99,59 pontról 99,82 pontra, míg a cseh index 99,60 pontról 99,69 pontra javult. A német indexérték 99,46 pontról 99,69 pontra emelkedett.
Az OECD havonta publikálja összetett konjunktúramutatóját, amely 6-9 hónappal előre jelzi a reálgazdasági ciklusban bekövetkező változásokat. A párizsi székhelyű szervezet a mutató kiszámításakor egyebek mellett az üzleti megrendelések és készletek állományváltozását, egyes pénzpiaci mutatókat, így a részvényárfolyamokat, az üzleti hangulat változását, illetve a Magyarországhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok esetében egyes kulcsfontosságú ágazatok adatait, és a legfontosabb kereskedelmi partnerek trendjeit veszi figyelembe.
