Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az OECD összeállított egy statisztikát, melyből kiderül, hogy a tagországok a 2000-ben mért 31 százalékról átlagosan 41 százalékra növelték a GDP-hez mért állami kiadások mértékét. Az állam tehát a nemzeti össztermékekhez mérten jóval többet költött 2010-ben, mint egy évtizeddel korábban, ami alighanem a válság nyomán fellépő jelentős pluszkiadásoknak tudható be – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A legnagyobb mértékben a szociális kiadások ugrottak meg, a GDP közel 10 százalékáról a GDP közel 14 százalékára, de az egészségügyi kiadások is komoly mértékben növekedtek – megközelítőleg 5 százalékról a GDP 7 százalékára – és az oktatásra is többet költöttek – 5,2 százalékot a 4,5 százalék után – az államok 2010-ben, mint egy évtizeddel korában. Az állami kiadások közül messze kiemelkednek a szociális költségek, melyek ma már az adóbevételek mintegy harmadát emésztik fel.
A kiugró részarány a blogbejegyzés szerint tekinthető egyrészt a válság átmeneti hatásának, a megugró munkanélküliség ugyanis logikus módon a szociális kiadások emelkedését vonja maga után. Másrészt viszont a tendencia mögött hosszú távú demográfiai folyamatok is meghúzódnak, a társadalom elöregedése ugyanis a megugró nyugdíj- és egyéb szociális költségeken keresztül egyre súlyosabb terhet ró az adófizetőkre. Ez felveti a kérdést, hogy hosszú távon fenntartható-e az állami kiadásokon belül a szociális kiadások magas szintje. Ez különösen Európában lehet érdekes, ahol a demográfiai trendek azt mutatják, hogy a társadalom tovább öregszik, így a szociális kiadások növelésére lenne szükség, ugyanakkor mindezt egy olyan gazdasági környezetben kellene megvalósítani, amikor az államok a roppant feszített államadósságok miatt épp megszorítani kényszerülnek.
