Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Cser-Palkovics András (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a megállapodástervezet egy kompromisszumos javaslat, amellyel megpróbálják elkerülni a több évig tartó és bizonytalan kimenetelű jogi eljárást. Elmondta, hogy a létesítési engedélyben szereplő nagy repülőteret 2020. december 31-ig kellene megépítenie a befektetőnek. Amennyiben ez határidőre nem sikerül, akkor az egész terület automatikusan és elszámolási igény nélkül visszaszállna az önkormányzatra.
A javaslat tartalmaz egy alternatívát is: a nagy légikikötő kiváltható lenne egy legalább kétmilliárd forintos sport- és üzleti célú reptérrel, amelyet 2016-ig kellene megépíteni. Amennyiben a befektető az utóbbi mellett dönt, akkor ezt 2014-ig be kell jelentenie a városnak. Határidőre nem teljesülő beruházás esetén a terület ugyanolyan feltételekkel kerül vissza az önkormányzat tulajdonába, mint a nagy reptér esetében.
A képviselő-testület pénzügyi kényszert is alkalmazna a befektetővel szemben. Ennek értelmében a szerződéskötés évében, vagyis 2013-ban 200 millió, utána évente 100-100 millió forintot kellene fizetnie a cégnek mindaddig, amíg valamelyik repülőtér nem valósul meg.
A közgyűlés döntött arról is, hogy a megállapodás-tervezet elfogadására június 30-ig van lehetősége a cégnek, amennyiben addig nem történik meg, akkor bírósághoz fordulnak, mert a befektető a jelenlegi szerződést megszegte. A képviselők a választott bírósági eljárásra való felkészülés érdekében ügyvédeket bíztak meg a jogi előkészületekkel.
A polgármester elmondta még, hogy két tárgyalás volt a felek között tavaly december óta, amikor a befektető cég a jelenleg érvényes szerződés módosítási ajánlatával állt elő. Az álláspontok közeledtek, de még sincs megállapodás közeli helyzet - tette hozzá. A székesfehérvári közgyűlés tavaly december 21-én mondta ki, hogy a börgöndi repülőtér befektetője szerződést szegett. Akkor a képviselő-testület nyílt ülésén azért vették napirendre a témát, mert a felek közötti szerződésben lejártak a vállalkozás által vállalt határidők, és a cég szerződésmódosítási ajánlattal állt elő.
A decemberi ülésen részt vett a Biggeorge's NV képviselője, Nyíri Viktor, aki elmondta, hogy a többségi tulajdonukban álló Alba Airport Kft. sok energiát és 1,6 milliárd forintot invesztált eddig a projektbe. Emlékeztetett arra, hogy 2005-ben kapcsolódtak be a reptérfejlesztésbe, és 2009-ig tartott az engedélyek beszerzése. Hozzátette: továbbra is szeretnék megépíteni a repülőteret, de konkrét vállalási határidőt nem tudnak mondani. A haladékkérés okaként a gazdasági nehézségeket, a banki hitelezés visszaesését, továbbá a jövőben várható utaslétszám- csökkenést hozta fel.
Bóka Viktor jegyző a jelenleg érvényben lévő - utoljára 2008-ban módosított - szerződéssel kapcsolatban jelezte, hogy a befektető által vállalt határidők közül háromnak (közművek kiépítése, a repülőtér és a börgöndi bekötőút megépítése) lejárt a határideje. A szerződés szerint amennyiben az Alba Airport Kft. a repülőteret nem építi meg 2012. június 17-ig, akkor egymilliárd forint kötbért fizet 2012. október 15-ig.
A cég által javasolt szerződésmódosításról elmondta: a cég az egymilliárdos kötbér helyett 435 millió forintot ajánlott az önkormányzatnak két részletben. Az ajánlat szerint a felek rögzítették volna, hogy a késedelemért egyik fél sem felelős, továbbá a reptér és a hozzá kapcsolódó ipari park megvalósítása időben nem tervezhető. A város a felek közötti szerződést nem bonthatná fel 2023. december 31-ig, miközben a cég ugyanezt hatnapos felmondással bármikor megtehetné. Az önkormányzatnak vállalnia kellett volna, hogy teljes mértékben mentesíti az Alba Airport Kft.-t minden helyi adó megfizetése alól. Emellett pedig vállalnia kellett volna, hogy a repülőtér területét érintő településszerkezeti tervet nem változtatja meg.
Cser-Palkovics András javaslatára a testület egyhangú döntést hozott arról, hogy a megállapodás módosítását elutasítja, a szerződésszegés tényét megállapítja, valamint a befektetővel a tárgyalást folytatja 2013. március 31-ig, és közben előkészíti a szükséges jogi lépéseket, amelyek elindításáról várhatóan április elején dönt.
Székesfehérvár önkormányzata tavaly októberben döntött úgy, hogy visszakéri a börgöndi repülőtér területét a Biggeorge's-NV Zrt. befektető cégtől, mert évek óta nem történt érdemi előrelépés a repülőtér ügyében, az építkezést el sem kezdte az Alba Airport Kft. Azt kérték a cégtől, hogy a repülőteret és a mellette ipari parkká átminősített területet térítésmentesen adja vissza.
A börgöndi repülőtér egy korábbi katonai repülőtér helyén, összesen 300 hektárnyi területen épült volna fel, az eredeti tervek szerint mintegy 15 milliárd forintos költséggel. A cég eredeti tervei szerint az Alba Airport lett volna a budapesti után az ország második legnagyobb légikikötője. A jobb kihasználtság és a biztosabb megtérülés érdekében a légikikötő mellett mintegy 110 hektáron üzleti és ipari parkot létesítettek volna. A repülőtér egy korábbi nyilatkozat szerint üzembe helyezésekor 300, a második ütemben tervezett logisztikai bázis és technológiai park létrehozását követően további 700 munkahelyet biztosított volna. Az Alba Airport Kft. részben a székesfehérvári és az abai önkormányzat, illetve a Biggeorge's-NV Zrt. tulajdona.
