Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A konvergenciaprogramot a Napi Gazdaság minisztériumi berkekből származó információi szerint várhatóan a héten nyújtja be a kormány. A határidő április 15-én, azaz ma jár le, de pár napos eltérést a lap szerint a szabályok lehetővé tesznek – tette hozzá a lap.
Az Origo ezzel szemben úgy tudja, a kabinet hétfőn küldi el, és hozza nyilvánosságra a kormány a konvergenciaprogramot. Giró-Szász András kormányszóvivő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hétfőn annyit mondott, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a nap folyamán kell eljuttatnia a konvergenciaprogram első tervezetét az EU-nak.
A Napi Gazdaság szerint kétségtelen, hogy a tervezetthez képest jelentősen megváltozott makropálya miatt komoly kiigazításra lesz szükség, így a márciusban kinevezett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek nem adatik meg a kinevezése utáni száznapos türelem.
Az első negyedévben az államháztartás hiánya 493,6 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett 881,3 milliárdos deficitcél 56 százaléka. A korábbi évek tapasztalatai alapján egy ilyen évkezdet után akár bőven a célon belül is lehet a hiány, ám ugyanúgy el is szállhat – fogalmaz a lap.
Az idei költségvetés még 0,9 százalékos gazdasági növekedésre, 4,2 százalékos inflációra, valamint 285 forintos euróárfolyamra épült. E három sarokszámból a jelenlegi trendek szerint egy sem teljesül. Számítások szerint csak a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt 200−250 milliárd forintos kockázat épült fel a büdzsében az eddig ismerteken túl, amit értelemszerűen ellensúlyozni kell majd költségvetési intézkedésekkel. Ezek részletezésére lesz jó a lap szerint a konvergenciaprogram.
A költségvetés eleve számos rizikós elemet tartalmazott, ezek a kockázatok az idő előrehaladtával nemhogy csökkentek, inkább növekedtek – írta a beszámoló. Ilyen az e-útdíj története, amiből az év második felében 75 milliárd forint bevételt remélt a költségvetés. Az már eldőlt, hogy e-útdíj nem lesz, a jelenlegi információk szerint a kormány teherszállító járművekre esetében kiterjeszti a matricás rendszert – de ez önmagában nem tünteti el a 75 milliárdos lyukat.
Hasonló a helyzet az online pénztárgépek fejlesztésével: bár a NAV és a kormány is folyamatosan bizakodóan kommunikál ebben az ügyben, a helyzet az, hogy még a kormány kívánalmainak megfelelő prototípus sincs belőlük, így a program júliusi indulása szintén kétséges. Még ha időben elindul a kasszák "onlájnosítása", akkor is megkérdőjelezhető, hogy az ebből becsült 95 milliárd forintos áfatöbblet befolyik a költségvetésbe – írja a lap.
A kockázatokkal szemben áll a még érintetlen 400 milliárd forintos országvédelmi alap, amely biztos hátországot jelent a kormány számára, és lehet még spórolni a költségvetés általános tartalékán is – tette hozzá a Napi Gazdaság.
Giró-Szász András kormányszóvivő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hétfőn azt mondta, nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai recessziót, vagyis hogy az unió tagállamaiban nem lesz növekedés. Kiemelte viszont, hogy a múlt pénteken megjelent, jelentős londoni elemzők által készített jelentés Magyarország számára 0,5 és 1 százalék közötti növekedést jelzett előre. A magyar prognózisok mindenképpen pluszjelűek – mondta Giró-Szász András.
A kormányszóvivő szerint nyilvánvalóan a konvergenciaprogram is azt az irányt fogja erősíteni, hogy a magyar kormány úgy erősíti a gazdaság- és a társadalompolitikát, hogy közben rendbe rakja a magyar államháztartást, úgy erősíti a társadalom bizonyos csoportjait, hogy közben folyamatosan leépíti az adósságot, az önkormányzatok, a vállalkozások és az egyén szintjén egyaránt.
