Horváth László, Heves megye kormánymegbízottja, a Fidesz országgyűlési képviselője a visontai erőmű főkapujánál, a részvénytársaság közgyűlésével egy időben tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: az erőművet működtető társaság közgyűlése az eredetileg tervezett 10 milliárd forint helyett kétszer annyi osztalék kifizetéséről döntött. A Fidesz a rezsicsökkentés meghirdetésekor annyit kért az energiaszolgáltatóktól, hogy extraprofit helyett fogadjanak el tisztességes feltételeket, ám ehelyett kasszasöprés zajlik - mondta.

Horváth László szavai szerint a Mátrai Erőmű többségi tulajdonát a Horn-kormány idején 1995-ben áron alul, mindössze 13 milliárd forintért szerezte meg a német befektető. Eközben viszont éves szinten 20 milliárd forintos profitot produkál a cég.

Ugyanakkor 2008-ban a Gyurcsány-kormány egy az államra nézve kedvezőtlen, hosszú távú áramvásárlási szerződést kötött a társasággal. Eszerint ugyanis az állam a kontraktus 2015-ös lejártáig a piaci árnál 10 százalékkal drágábban vásárolja meg a cég által termelt áramot, vagyis extraprofitra tesz szert a társaság.

Úgy vélekedett, hogy a "kasszasöprés" csupán egy folyamat kezdete, ami annál inkább aggodalomra ad okot, mert a térségben közvetlenül, illetve közvetve, mintegy ötezer ezer munkahely függ az erőmű működésétől. Ebben a helyzetben csak azt kérik a többségi német tulajdonosoktól, hogy ne tegyenek olyat, amit Németországban nem tennének meg és vizsgálják felül a döntést.

Időközben véget ért a részvénytársaság közgyűlése és Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke az erőmű látogatóközpontjába invitálta az újságírókat. A rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: a tulajdonosok azért döntöttek az osztalék megemeléséről, mert az elmúlt időszakban az új erőművi blokk megépítésének elmaradása miatt 57 milliárd forintnyi eredménytartalék halmozódott fel. 

Ismertetése szerint 2008-ban a tulajdonosok lemondtak az osztalékról, mert tervbe volt véve egy 400 megawatt teljesítményű, új erőműblokk építése Visontán, vagyis a pénzt félretették a fejlesztés finanszírozására. Mivel 2010-ben a Magyar Villamos Művek elállt a projekt megvalósításától és azóta sem volt lehetőség a program újraindítására, jelentős mennyiségű eredménytartalék halmozódott fel.

Ebben a helyzetben határoztak az osztalék megduplázásáról, tekintettel arra, hogy a villamosenergia-piacon tapasztalható rendkívül gyors és intenzív változások miatt nem lehet mélyreható középtávú fejlesztéspolitikai döntéseket hozni. Közlése szerint a társaság az elmúlt évben mintegy 100 milliárd forint forgalom mellett 18 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el.

Ebben a helyzetben az osztalék kifizetése sem rövid, sem közép távon nem jelent likviditási problémát a cég számára, vagyis nem veszélyezteti az erőmű működését. Ugyanis a likviditás fenntartásához 31 milliárd forintnak kell maradnia a társaság kasszájában, így a 20 milliárd kifizetése nem veszélyezteti ezt a szintet - mondta Valaska József.

A Magyarország második legnagyobb erőművét működtető társaság részvényeinek 50,1 százalékát a németországi központú RWE, 20,1 százalékát pedig a szintén német EMBW energetikai cégek birtokolják. A Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdoni hányada 26,7 százalék, a fennmaradó rész kisrészvényesek birtokában van.