MNB: Matolcsy intézkedése nem vetne fel EU-aggályokat

Korábban a BruxInfo nevük elhallgatását kérő uniós forrásokra hivatkozva azt írta, hogy aggályos lehet a Matolcsy György jegybankelnök által bejelentett intézkedés. A portál később pontosította értesülését és jelezte, csak akkor lehet aggályos uniós jogi szempontból a külföldi pénzintézetek hozzáférésének korlátozása a majdani kéthetes jegybanki betéthez, ha olyan intézmények hozzáférését korlátozzák, amelyek betéteket gyűjtenek Magyarországon.

Nagy Márton azt mondta, "értékpapírt mind hazai, mind külföldi szereplők vásárolhatnak, ugyanakkor betétet a jegybanknál csak hazai partnerkörbe tartozó, azaz hazai aktivitást folytató hitelintézet helyezhet el". A jegybank ügyvezető igazgatója hozzátette, utóbbi feltétel akkor teljesül, ha a pénzintézet, egyrészt részt vesz a hazai fizetési rendszerben (VIBER), másrészt, értékpapírszámlát vezet a Központi Elszámolóház és Értéktárnál (KELER), harmadrészt pedig tartalékköteles, és ennek megfelelően tartalékszámlát vezet a jegybanknál. Olyan pénzintézetek ezek, amelyek magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkeznek - tette hozzá.

Ez a partnerkörre vonatkozó korlátozás érvényes a jegybank más műveleteire is, mint amilyen az egynapos hitel, illetve betét, továbbá az egyéb swapműveletek, amelyekhez fedezet mellett férnek hozzá a pénzintézetek - mondta az MNB ügyvezető igazgatója. Nagy Márton jelezte, a partnerkörbe jelenleg bankok, fióktelepek és néhány takarékszövetkezet tartozik most, "de azok nem, akiknek nincs Magyarországon valamilyen entitása".

A jegybanki vezető jelezte, a Matolcsy György nyilatkozatában jelzett változás az eszköz formájának kötvényből betétté változása révén valósul meg. "Ez olyan, mint az Európai Központi Bank esetében, ahol csak euróövezeti bankok helyezhetnek el betétet" - tette hozzá. Szerinte a betétté alakítás kérdésében "a döntés a monetáris tanács hatáskörébe tartozik". A testület döntését alapos vizsgálat után hozza majd meg - tette hozzá.

Felidézte, hogy 2007 előtt is betét formájában működött a jegybank kéthetes eszköze, de azóta, miután az MNB kötvény formájában működteti fő monetáris politikai eszközét, azt mindenki megveheti, a legnagyobb hazai bankok, de például amerikai nagybankok is. A változás lehetséges következményeit mérlegelve Nagy Márton elmondta, az intézkedés - a jegybanki mérleg alapján - mintegy 400 milliárd forintnyi jegybanki kötvényt érint, hiszen ennyi van jelenleg külföldi kézben.

Az érintett külföldi tulajdonosok háromféleképpen reagálhatnak a változásra. Egyrészt, a forintjukat nem a kéthetes jegybanki eszközben tartják majd, hanem vesznek helyette diszkont kincstárjegyet, ami "jó, mert a forró pénz hosszabb lejáratba kerül, mint a kéthetes eszköz".

Másrészt, odaadhatják más bankoknak, hogy az helyezze el valahol a pénzt, így adott esetben a jegybanknál is. De ezt vélhetően nem fogják csinálni - mondta-, mert nagyon drága lesz nekik, hiszen így a külföldi bank kitettsége nem a jegybank felé lesz, hanem a hazai bankkal szemben, ami kockázati szempontból sokkal rosszabb. Harmadrészt pedig, fölszámolhatják magyarországi portfoliójukat és kivonhatják a pénzüket Magyarországról, de a viszonylag kis állomány miatt ez nem lesz nagy hatással a magyar pénzpiacokra.

Nagy Márton úgy véli, a három lehetőség valamilyen egyvelege valósulhat meg. A jegybank ügyvezető igazgatója jelezte, az intézkedésnek várhatóan nem lesz hatása a kéthetes jegybanki kötvény-, illetve a majdani betétállományra. Amennyiben diszkont kincstárjegyre váltanák forintjukat, akkor azt feltehetőleg a hazai bankoktól vennék meg. De a hazai bankok az így szerzett forintot a - majdani - kéthetes betétbe forgatnák vissza.

Ha a kivett pénzt a hazai bankoknál helyeznék el betétként, akkor ugyanúgy, a jegybanki kéthetes betétben kötne ki ez az összeg. Harmadrészt pedig, a magyarországi pozíció felszámolása esetén a külföldi bankok a hazai bankoktól vennének devizát, de ennek a devizának az ellenértékét, a forintot a hazai bankok ugyanúgy a jegybanknál helyeznék el.