A hírügynökséggel több forrás is megosztotta annak az április 16-án kelt levelének a részleteit, amelyben Balog Ádám MNB-alelnök a Reuters szerint arról kérdezte a magyarországi kereskedelmi bankok vezetőit, hogy a kéthetes MNB-kötvény mekkora részét fektetnék be forintalapú állampapírba.

Magyarország rövid lejáratú devizaadósságát úgy is csökkenthetnék, hogy a kormány forintban több állampapírt bocsátana ki a lejáró devizaadósság helyett.

Ennek érdekében a jegybank nagyobb mértékben akar támaszkodni a kereskedelmi bankokra, hogy ezek megvásárolják a forintalapú állampapírokat. A jegybank csökkenteni akarja a kéthetes MNB-kötvényállományt, a jelenlegi 4,5 ezer milliárd forintról 3,6 ezer milliárd forintra – írta a hírügynökség.

MNB: két úton segíthetnének a bankok

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek megerősítette, hogy levelet küldött a kereskedelmi bankoknak Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ebben azt kérték tőlük: a korábban meghirdetett növekedési hitelprogram feltételeit közösen úgy alakítsák, hogy az mindenképpen sikeres legyen.

A Magyar Nemzeti Bank április 4-én hirdetette meg a növekedési hitel programot. Ennek első pillérével a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a kereskedelmi bankokon keresztül fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve uniós támogatás finanszírozására. Az MNB a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal nyújtja a forrást, amelyre maximum plusz 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garancia-díj növelheti.

További 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon, az előzővel megegyező kamatfeltételekkel.

A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik. Ezt a lépést - amelyről egyeztetnek a bankokkal - a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségének csökkentésével, illetve a külső rövid lejáratú adósság mérséklésének szükségességével indokolta az MNB.

Nagy Márton azt mondta: a harmadik pillér esetében az MNB arra kíváncsi, hogy a kereskedelmi bankok hogyan lehetnének partnerek az ország külső sérülékenységének csökkentésében, azaz hogyan tudnának részt venni az ország rövid futamidejű külső adósságának mérséklésében.

Az ügyvezető igazgató szerint ennek két módja lehetséges. Egyrészt, ha a partnerbankok visszafizetik rövid lejáratú külső adósságukat, ennek érdekében swapügyleteken keresztül az MNB a devizatartalékai terhére a bankoknak devizát biztosítana.

A másik mód pedig az lehet, ha az együttműködő bankok a kéthetes kötvényükben lévő pénzt állampapírokba forgatnák át. Ez úgy működhetne, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemeli a forintban kibocsátott állampapírok összegét, és a bankok a kéthetes jegybanki kötvényből a pénzt átteszik ebbe az ÁKK által újonnan kibocsátott forintkötvénybe. Az így befolyt összegből pedig az állam - a jegybank devizatartalékainak felhasználásával - vissza tudná fizetni rövid lejáratú külső adósságát – mondta Nagy Márton.