Az eddigi "Baa2"-ről két fokozattal - a köztes "Baa3" kihagyásával - "Ba1" szintre rontotta a szlovén államkötvény-kötelezettségek besorolását - közölte a világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja kedd este Londonban. A cég az új szlovén adósosztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody's besorolási módszertanában a "Baa3" - más hitelminősítők metodikájában "BBB mínusz"-nak megfelelő - szint jelenti a befektetési ajánlású osztályzati sáv alsó szélét. A szlovén adósosztályzat a keddi leminősítés nyomán egy fokozattal e határ alá - a Moody's Magyarországra fenntartott államadós-osztályzatával azonos szintre - került.

A keddi szlovén leminősítéshez fűzött elemzésében a Moody's a lépés egyik fő tényezőjeként emelte ki a szlovéniai bankrendszerben uralkodó "folyamatos felfordulást", és annak magas valószínűségét, hogy a szlovén kormánynak további tőkeinjekcióban kell részesítenie a bankszektort.

A Moody's szerint a szlovén bankok eszközminősége jelentősen romlott tavaly, és azóta is romlik. A cég ennek illusztrálására kimutatta, hogy a legnagyobb szlovén bank, a többségi állami tulajdonban lévő Nova Ljubljanska Banka nem teljesítő kinnlevőség-állománya tavaly elérte a teljes hitelportfolió 28,2 százalékát.

Ráadásul a szlovén gazdaság tavaly ismét mély recesszióba került; a hazai össztermék (GDP) 2,3 százalékkal esett, éppen a bankválság következtében. A Moody's várakozása az, hogy Szlovénia GDP-értéke az idén további 1,9 százalékkal zsugorodik, és a hitelminősítő szerint 2014-ben is legfeljebb 0,2 százalékos GDP-növekedésre lesz lehetőség.

A Moody's hangsúlyozta, hogy ezt az előrejelzését is egyértelműen lefelé ható kockázatok terhelik. A leminősítés második fő tényezője a szlovén államadósság-ráta jelentős növekedése. Szlovénia államadóssága 2012 végén a GDP-érték 54,1 százaléka volt. Jóllehet ez még mindig a legalacsonyabb adósságráták közé tartozik az euróövezetben, ahol az átlag hozzávetőleg 93 százalék, de a szlovén államadósság-ráta 2008-ban még csak 22 százalék volt.

Ez az adósságmutató az idén várhatóan már meghaladja a 60 százalékot, és 2014-2015 előtt nem várható, hogy stabilizálódik; addigra valószínűleg túllépi a 65 százalékot - áll a Moody's keddi elemzésében. A hitelminősítő szerint ráadásul bizonytalan, hogy milyen szinten tetőzik a szlovén adósságráta, mivel ez részben attól is függ, hogy a bankrendszer valóban további kormányzati segítségre szorul-e.

A Moody's szerint az adósságfolyamatra negatív kockázatok hatnak, és a GDP-arányos államadósság-ráta meghaladhatja a 70-75 százalékot is, bár az valószínűtlen, hogy fenntarthatatlan szintekre emelkedik. A leminősítés harmadik fő tényezője Szlovénia bizonytalan finanszírozási környezete, amely növeli annak a kockázatát, hogy a szlovén kormánynak külső pénzügyi segítséget kell igénybe vennie kötelezettségeinek teljesítéséhez.

A Moody's szerint a legutóbbi adósságkibocsátások sikere ellenére az ország szuverén finanszírozási költségei továbbra is magasak, és Szlovénia érzékenysége az olyan jellegű külső sokkhatásokra, amelyek a ciprusi válságot is előidézték, megnehezítheti a szlovén kormány finanszírozhatóságát fenntartható kamatszintek mellett. Szlovénia finanszírozási kilátásait más nagy londoni házak is kockázatosnak tartják.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legutóbbi előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul.

A cég szakelemzői felidézték, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben ismertetett becslése szerint a szlovén kormánynak legalább egymilliárd eurót kell előteremtenie a bankok feltőkésítéséhez; ez a szlovén hazai össztermék 3 százaléka. A Capital Economics szakértői szerint azonban a szlovén kormány számára valószínűleg nehézségeket okoz majd a szükséges összeg előteremtése külső segítség nélkül.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - befektetőknek összeállított, nemrégiben Londonban ismertetett helyzetértékelése szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig "kicsúszott az ellenőrzés alól".

A Commerzbank elemzői közölték, kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér.