Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Magyar Közlöny 31. számában kihirdették az új polgári törvénykönyvet, amely 2014. március 15-én lép majd hatályba. Az új törvénykönyv a jogalanyiság szempontjából egységesen kezeli a gazdasági társaságokat, azaz valamennyi gazdasági társaságot jogi személynek tekinti. Eltérően tehát a jelenleg hatályos szabálytól, a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személynek fog minősülni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnne a tagok mögöttes felelőssége a kkt.-ben, illetve a bt. beltagja esetében. Az Adózóna cikkében bemutatja, milyen módosításokat tartalmaz az új Ptk. a közkereseti társaságra és a betéti társaságra.
Évről évre tapasztalható, hogy az adófizetők egy része – ki tudja miért – nem használja ki, hogy a befizetett adója kétszer 1 százalékának felhasználásáról saját belátása szerint dönthet. Most még nem késő, ha valaki ezt elfelejtette volna, a rendelkezőnyilatkozatot akár a bevallástól függetlenül is eljuttathatja az adóhatósághoz. Érdemes azt is tudni, hogy a rendelkezőnyilatkozat adótitoknak minősül, különleges védelmet élvez, abba illetéktelen személy nem tekinthet be. Rendelkezése miatt a magánszemélyt hátrány nem érheti, utólagos zaklatással nem kell számolnia. Az eljuttatás módszerétől függetlenül az adóhatóság külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait.
A 2013. év január 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítások egyike megszüntette a takarékbetét ajándékozásának, öröklésének illetékmentességét, de ez nem érinti az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás, öröklés mentességét az illeték alól. A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy ha bármely magánszemély egy másik magánszemély lakossági bankszámlájára utalt át a pénzt, akkor az illetékmentes, míg ha készpénzben adta volna át, vagy a készpénzt a másik bankszámlájára fizette volna be, akkor az illetékköteles volt, ha a 150 ezer forintot meghaladta. Így azután a számlaátutalások révén történő bármilyen összegű ajándékozás, illetve a lakossági bankszámlán lévő követelés öröklése révén bárki elkerülhette az illetékfizetési kötelezettséget. Ez most már nem lehetséges, fő szabályként az ingó ajándékozása, öröklése esetén a vagyonszerzőnek 18 százalék illetéket kell fizetnie. Az Adózóna szakértője összefoglalja a tudnivalókat.
Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a törvény járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet. Az Adózóna csütörtöki cikkéből kiderül, mivel érdemes még tisztában lenni.
